A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

-403Ágnes kételkedve belelapozott a tartalomjegyzékbe. ’’Első kötet: Lelkünk üdvössége ügyének nagyrabecsülése és szeretete”. Ez gyönyörű lehet. Erről nem mondhat le. A második kötetben különböző erényekről és Jézus Krisztusról volt szó. Ez nagyon kell. A harmadik kötet a szerzetesek fogadalmait tárgyalta. Ezt a kötetet eltolta magától, mert ez nem érdekelte.

— Mennyibe kerül a ’’Keresztény Tökéletesség”, szerzetesek nélkül? - kérdezte jóhiszeműen.

— De kisasszony, — méltatlankodott a segéd — csak nem tetszik képzelni, hogy szétszedjük a könyvet és külön árusítjuk a köteteket?! Vagy megveszi az egészet, vagy semmit.

A segéd már söpörte is lefelé a pultról a Keresztény Tökéletességet. Ágnes erélyesen rátette a kezét az Erényekre.

— Megveszem - mondta. - Mennyibe kerül?

— De a Szerzetesekkel együtt — fenyegetőzött a segéd.

— Jó, jó, csak már bökje ki az árát.

Hát kibökte. Rengeteg. .. Akkor a cipőre már nem is futja. Ágnes lelkében heves tusa indult: cipőt vegyen vagy tökéletességet? A válasz kétségtelen volt: jobb cipő nélkül Istenhez jutni, mint új cipőben, Isten nélkül a földön botladozni.

— Megveszem. — sóhajtotta és közben gondolatban elbúcsúzott a kiszemelt cipőtől. A búcsút olyan intenzíven átérezte, hogy hangosan kicsúszott a száján:

— Isten veled, cipő.

— Tessék? — rémült meg a segéd.

— Semmi. Csak hangosan gondolkodtam.

A segéd igyekezett megőrizni üzleti nyugalmát, de nagyon gyorsan csomagolta a könyveket, hogy a furcsa vevő minél előbb kimehessen az üzletből, mert minden jel arra vallott, hogy ez a szerencsétlen lány vagy most szabadult ki a bolondokházából vagy majd sürgősen odaszállítják.

#

4

gnes a következő napokban rávetette magát a keresztény tökéletességgel foglalkozó könyvre. Mohó érdeklődéssel kezdte olvasni, de kicsit csalódott: nehéz olvasmány. .. A legérthetőbbnek és legérdekesebbnek a tartalomjegyzéket találta, mert az valóban sokat ígért és ő egyszerre mindent magába szeretett volna szívni. Itt is, ott is belenézett a könyvbe, össze-vissza olvasgatta. Éhes lelke vágyódva próbálta gyűjtögetni a sok finom táplálékot, de hiába. Úgy tűnt neki, hogy valami ismeretlen tengerbe merül, melynek fenekén kincsek rejlenek, de ő nem képes azokat felhozni és a maga számára értékesíteni. Rájött arra, hogy ez a könyv egészen más, mint amiket eddig olvasott. Itt van például ”A francia irodalom története”, amit a közelgő egyetemi vizsgára kell megtanulnia. Mialatt olvassa, megnyitja emlékezőtehetségét és a könyv tartalma szépen beléfolyik és meg is marad benne. A ’’Keresztény tökéletesség”-nek a lélek ereibe kellene befolynia, de hiába olvassa el százszor is az erények leírását, maguk az erények még mindig