A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

-399­tárgyilagos lenni: Marx tanában észreveszi a rész let igazságokat. Elis­meréssel beszél Marx értékelméletéről. Lássuk, mit fogad el és mit u- tasít el. ]^Ciután összefoglalta a Tőke alaptételeit a történelmi materializ­musra vonatkozóan, így folytatja: "Igaz először is az, hogy a munka a munka-eszközöktől függ, a munkaeszközök kifejlése pedig a technika haladásával tart lépést. . . Másodszor igaz, hogy a tőke a gépeket ha­talmába keríti s a termelés hasznát a maga részére monopolizálja, s így a munka tényleg a tőkének szolgál. . . Harmadszor az is igaz, hogy a korszerű eszmék a társadalmi szükségletekből valók, oly értelemben, hogy nincs talajuk a társadalom szükségletein kívül. így például dacá­ra a kereszténységnek, mily sokáig maradt érthetetlen az evangélium tana az egyenlőségről és testvéri­ségről; érthetetlen annyira, hogy a rabszolgaság századokon tartot­ta fönn magát. .. Negyedszer iga­za van a történelmi materializ­musnak abban is, hogy a munká­nak, a termelésnek fejlődésében vannak korszakok, melyek a szen­vedés, az elszegényedés és az e- gyenlőtlenség korszakai. E kor­szakokat az eszmék nem száműz­hetik a világból. Ilyen a kapitalis­ta termelés jelen szakasza. . ." De ezek után Prohászka jelzi a marxizmus hibáit és téve­déseit is, nevezetesen felépít­mény-elméletét bírálja: "Hiba az, hogy minden eszmét a termelésből s az élet anyagi szükségleteiből eredeztet. Marx Károly ebbe a hibába azért esett, mert szörnyen exkluzív, egyoldalú volt; sohasem tekintett másra, mint az anyagi létnek közvetlen, anyagi föltételeire; az erköl­csöket, az eszméket pedig ezekből magyarázta. Előtte a vallás, az er­kölcs, a jog merő funkciója az élet szükségleteinek... Hiba a történel­mi materializmusban az is, hogy az eszméket megveti és eltagadja tő­lük, hogy a társadalmi fejlődés útjára befolyással legyenek. Természe­tes dolog, ha az eszmék csak függvények, akkor nem csinálhatják meg azt, amitől függnek. De ha az eszméknek örök értékük és független forrásuk van, vájjon nem igazíthatják-e az értelmes embereket a társa­dalom sorsának javításában?" — Végül Prohászka argumentum ad ho- minemként hozzáfűzi, hogy maga a szocializmus is eszmék alapján a­a fiatal püspök (1905)

Next

/
Oldalképek
Tartalom