A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-03-01 / 3. szám

-124hangulatát a gyűlés elején megzavarta egy konzervatív katolikus csoport tüntetése. A gregorián dallamú Krédót é- nekelve mentek át a termen, egyesek rózsafűzérüket lobogtatták, mások plakátokat vittek "a kommunizmus romlott" és "a keresztények nemet mondanak a kommunizmusnak" felirattal. Nem került sor összetűzésre és kivonulásukkor a Christus vincit-et in- tonálták. — Egy másik katolikus csoport, akik az Egyház szótlan többsége nevén szerveződnek, aznap tömegesen vett részt egy szentmisén, melyet "a marxista országokban vértanúhalált szenvedettek" emlékére mondtak. A- lapítójuk, Pierre Debray, a sajtónak így nyilatkozott: "Ahogy a róka a veszettség hordozója, úgy hordozza magában szükségképpen a leni- nizmus a Gulag táborok rendszerét".

Marchais nagy beszédében — mint várható volt — egy szó sem esett a kelet-európai államokban élő keresztényekről. Annál többet beszélt arról, mennyire független a francia kommunizmus Moszkvától. Többször hangsúlyozta, hogy a francia párt "sohasem fog a vallás ellen harcolni". Engelsre hivatkozva kijelentette, hogy esztelenség lenne a vallás betiltásával kísérletezni. "A vallást mi nem úgy tekintjük — mondotta — mint a kizsákmányolás eszközét vagy gyermekkori beidegzettség maradványát. Mi tudjuk, hogy a keresztény hit nem ellensége a munkásmozgalomnak. Mi komolyan vesszük a vallást."

Az állam a kommunisták elképzelésében - Marchais szerint - hivatalosan sem nem ateista, sem nem keresztény. Biztosítja azonban az állampolgárok lelkiismereti szabadságát (a szabadság szó harmincszor fordul elő Marchais beszédében), mert "a szocializmus és szabadság egymástól elválaszthatatlan". A francia kommunisták biztosítják a vallásos nevelés, a nyilvános és magán vallásgyakorlás teljes szabadságát. Marchais itt föltette magának a szónoki kérdést: olyan lesz-e a francia helyzet a kommunisták kormányra jutása esetén, mint amilyent a kelet-európai államokban láthatunk? És mindjárt nagy nemmel válaszolt. Mert a francia kommunisták a pluralizmus hívei. A véleménykülönbség meg-nem-tűrése, a kaszárnyaszerű egyöntetűségre törekvő kommunizmus a múlté: ez a kezdődő szocializmusnak csak gyermekbetegsége volt, melyet azóta kihevert. "Nincs szükségünk a valláséi lenességre, mert ez napjainkban csak komédia és elhibázott léChristus vincit...

egy konzervatív tüntető