A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-12-01 / 12. szám

540 mai templom és a mellette lévő kármelita zárda III. Napóleon kezde­ményezésére épült. A templom falain és a templomot körülvevő árká­dos udvar falán 63 nyelven olvasható a Miatyánk (magyarul is) annak emlékére, hogy itt tanította Jézus imádkozni apostolait. Az Olajfák hegyének lábánál fekszik a Getszemáni kert. Egyi­ke a legmeghatóbb helyeknek a Szentföldön. Lényegében Krisztus ó- ta nem változott. A Cedron völgyének másik oldalán egymást váltot­ták a civilizációk, a várost újra-meg-újra lerombolták és felépítették, itt mindig ugyanaz a kert és talán ugyanazok az olajfák. A botaniku­sok szerint az olajfák 3000 évig is elélnek. Josephus Flavius leírta Je­ruzsálem ostromát, amikor az ostromló Titusz minden fát kivágatott Jeruzsálem körül. Ha ezeket az öreg olajfákat annak idején megkímél­ték, akkor biztosan Krisztus idejéből valók. Mindenesetre a kivágott olajfák újrahajtanak, így a Getszemáni kert 8 öreg olajfája egészen Krisztus agóniájáig vezet vissza bennünket. A Getszemáni kertben 379 óta van templom. Azt is lerom­bolták a perzsák, a keresztesek újraépítették a 12. században. A jelen­legi templom 1924-ben épült. Mivel 16 ország katolikusai járultak hozzá felépítéséhez, a népek templomának nevezik. Padlóján a régi bizánci bazilika mozaikjának a reprodukcióját láthattuk. A kupolák és az oltárok mozaik képei a népek adománya. A főoltár mozaikját a magyar katolikusok adományozták, ezért a magyar címer is látható a mozaik jobb sarkában. A templomban a legnagyobb hatást a főoltár előtti szikla tet­te ránk, amelyen minden bizonnyal Jézus is járt, és talán erre borult le, amikor elfogatása előtt vért izzadva imádkozott. Itt volt az első szentmisénk a szentvárosban. Mindannyiunk szíve megtelt hálával a jó Isten iránt, aki megadta azt a nagy kegyelmet, hogy a Szentföldön — hosszú évtizedek óta először — magyarul szállhatott könyörgésünk és énekünk az ég felé szeretteinkért, édes magyar hazánkért. Másnap, augusztus 8-án, pénteken keresztény emlékek korán reggel elindultunk az óváros szent helyeinek meglátogatására. Az ú. n. Szent István-kapun mentünk be az óvárosba. A hagyomány sze­rint szent István vértanút, amikor a városból kivonszolták, itt, a kapu előtt kövezték meg. Jézus idejében itt lehetett a Juh-kapu, amelyen keresztül a templomhoz vezető útra léptek a zarándokok. Itt volt egy fürdő is, amelyet héberül Beteszdának neveztek, s amelynek 5 osz­lopcsarnoka volt — így olvassuk szent János evangéliumában (Jn.5). Jézus itt gyógyította meg a 38 éve béna embert. A fürdő elpusztult a város romjai között, és csak nemrég fedezték fel a Fehér Atyák, akik ásatásokat végeztettek a telkükön. A romok mellett elolvastuk Jézus

Next

/
Oldalképek
Tartalom