A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
427 Gr^áztiz éve lesz az idén Czuczor Gergely halálának. Az Andódon (Nyitra megye) született költő és nyelvész egyszerű földműves szülök gyermeke. Apja u- gyan katonának szánta, de neki más tervei voltak. 1817-ben, tizenhét éves korában a bencések rendjébe kérte felvételét Pan- odahaza nonhalmán. A rend győri líceumában tanult bölcseletet, aztán a történt pesti központi papnevelőbe küldték. A fejledező magyar irodalom nagy hatást gyakorolt akkoriban a pesti kispapokra, Czuczort is első irodalmi próbálkozására bírta: a betegszobában, lázasan irta hexameteres hőskölteményét az augsburgi ütközetről (910). Az Aurórában jelent meg nyomtatásban és Kisfaludy Károly tetszését annyira megnyerte, hogy felkereste és további irodalmi működésre buzdította a fiatal papnövendéket. Czuczort 1824-ben szentelték, Győrben és Komáromban tanárkodott és irodalmi munkássága országszerte ismertté tette nevét. Az Akadémia mindjárt első nagygyűlésén levelező taggá választotta (1831), majd négy évvel később segédjegyzőjévé és levéltárnokává. A rend engedélyével ekkor költözött Pestre és idejét irodalmi munkásságának szentelte. Irígyei támadtak és áskálódásukra, az udvar és a kancellária sürgetésére, az elöljárók visszahívták Pestről. Győrben tanított, de a támadások ott sem szűntek meg és Pannonhalmára kellett visszatérnie. 1845-ben, az Akadémia kérésére a nagy magyar nyelvi szótár szerkesztője lett és ekkor főapátja ismét megengedte, hogy Pestre költözzön. A 48-as események is Pesten érték s hatásukra írta Riadó című költeményét, amely Kossuth Hírlapjában meg is jelent. E miatt ítélte a főváros 1849 január 19-i elfoglalása után hat esztendei szigorú várfogságra a katonai törvényszék. Buda visszafoglalása után kiszabadult, de a hadiszerencse újabb fordulatára a ferences kolostorba internálták, majd Haynau 1850 elején az Újépületbe záratta, később Kufsteinba vitette. Az Akadémia közbenjárására szabadult és megtört egészséggel tudományos munkáinak élt Pesten, 1866 szeptember 9-én bekövetkezett haláláig. Szülőházát Andódon 1875-ben emléktáblával jelölték meg. - Ezzel az emléktáblával kapcsolatban olvastuk az otthoni ”Élet és Tudomány” folyóiratban, hogy a ma Szlovákiába eső Andódon még mindig sokan viselika Czuczor nevet s a tiszteletére, Érsekújváron, évenként megrendezett kul- túrnapokon "Czuczor Gergely leszármazottainak családi összejövetele is rendszeresen műsoron van”. — Semmi kifogásunk a műsor ellen. De Czuczor haláláig bencés szerzetes maradt és így nem voltak ”leszármazottai”. □ Mocsár Gábor, ”jónevű író” - legalábbis otthon - arról irt az egyik napilapban, hogy a magyar parasztok cukorból és vízből is tudnak bort készíteni. ”Akár a receptet is közölhetném, - írja - de hát ez oly régi eljárás, hogy már a Biblia is tud róla (Kánai menyegző)”. — Az még nem lenne baj, hogy az elvtársaknak lépten-nyomon eszükbe jut a Biblia. Nem szép viszont, hogy mindig valami sanda célzattal idézik. Itt is biztos a víz borráváltoztatásának csodáját akarta a
