A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
43 |enne, aki nem emlékezne az ú.n. "nagyobb" Szent Gellért-legenda bájos történetére, amely leírja, hogy Gellért püspök és Valter iskolamester egyik utazásuk esté jén egy kézimalommal őrlő szolgálólányt hallanak énekelni? A püspök felhívja az iskolamester figyelmét ODAHAZA a különös zenére, a "magyarok szimfóniájára". Gellért ez- TÖRTÉNT zel a megjegyzéssel zárja le észrevételét: "Ha nem lenne művészet, ki tudná elviselni a munka terhét? Boldog ez a nő, mert, bár a- lá van vetve más hatalmának, mégis így szelíden, ellenszegülés nélkül, vidáman teljesíti köteles szolgálatát." - A magyar népdal, a munkadal tizenegyedik századbeli létéről fontos adat a Géllért-legendának ez az anekdotája. Bóra "symphonia Ungarorum" kifejezést a legendának szinte mindenmagyarra fordítója más-és-más szóval adta vissza. Szabolcsi Bence vetette fel a gondolatot zenetörténeti kézikönyvében, hogy talán zenei szak- kifejezést használta püspök, amikor szimfóniát emlegetett a lány énekével kapcsolatban. Nos, egy Mészáros István nevű tanárember nemrég utána is keresett a szónak a középkorban használatos zenei kifejezések között. Az afrikai születésű szevillai Izidor (megh.636) "Etymologiae" című munkájában nézett utána a szimfóniának. Ez a munka a középkor enciklopédiájának számított, a hetedik század minden világi és egyházi tudománya belé volt sűrítve; nagy elterjedtségnek örvendett, amolyan tanári kézikönyv volt a középkori iskolákban s Gellértnek is, Valternek is ösmer- nie kellett. Izidor enciklopédiájában a szimfónia szó hangszert jelöl: egy fajta kétfenekű dobot. Ha Gellért püspök ebben az értelemben használta a szót, valószínűen a lány énekét kísérő kézimalom ritmikus zaját hasonlította ezéhez a középkori hangszeréhez. □ "Hitből épült templom" a beceneve a szegedi felsővárosi plébániából önállósított Tátra-téri lelkészségnek. A területéhez tartozó városnegyedek nevei (Fodor-telep, Uj-Petőfi-telep, Oncsa-telep, Baktói kiskertek, Rokkant-telep, Gadó és Tarján egy része) a két világháború között vagy a második után keletkeztek és csatolódtak a városhoz. Az új templomnak még a telke sem mindennapi módon került a Csanádi egyházmegye birtokába. Muntyán Valériánné lakóháza állt rajta s a hozzátartozók nélkül elhunyt özvegyasszony még 1958-ban ajándékozta a püspökségnek azzal a meghagyással, hogy kápolnává alakítsák a környék fííveiszámára, akik példás szeretettel gondozták utolsó éveiben az egyedülálló idős asszonyt. De nemcsak a telek eredete nyúlik a hit és szeretet világába, hanem a rája épülő kis templom létrehozása is. Az 1966 óta önálló lelkészség új templomát ugyanis — a tervező és a kivitelező mérnökök nem kis ijedelmére — "társadalmi munkáváf hozták tető alá. Még olyan szomszédok is
