A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-09-01 / 9. szám

393

békét kérni és ha életem elhanyatlik, a lelkem röpte legyen olyan, mint a veréb rövid, de könnyű szárnyalása: Isten Szárnya hajoljon le erre a csöppnyi szárnyalásra, az ő Szárnyai vigyenek oda, amiről csak Ö tudja, hogy hova, — életem az Ö szárnyain pontosan oda szálljon és fészket, örökre, az ő Házfedele alatt építsen. Ott éljen, ott repdessen mindig. A Nagy Szárnyak alatt éljen és mindent onnan lásson.

B éky Gellért

ummis

m

JAPÁN MÓDRA

1/ Nagy, holdas éjszakán Basó, a híres haiku-költő, hirtelen azzal a kérdéssel fordult tanítványaihoz, meg tudnák-e neki mondani, miért olyan szép a hold? Azok csak bólogattak, egymást nézve hallgattak. Nem egyszer felsültek már a mester előtt balga feleleteikkel. Ezért hát rábízták, felelne meg inkább ö mindnyájuk helyett a feltett kérdésre. - ”A hold azért szép, - magyarázta a költő, - mert mindenkié, azaz: senkié. Nincs az a gőgös dajmjó, aki monopolizálhatná. Ezt az egyet aztán igazán nem mondhatja magáénak. Nem parancsolhat neki. Másoktól se tilthatja el a hold élvezését. A telihold mindenkié. I- rigységnek, gazdagságnak nincs felette hatalma. Ezért ragyog olyan kedvesen, a maga tökéletes szépségében...”

Most már kezdem sejteni, miért is olyan kincs az igazság, meg a béke vagy a szeretet. Legnagyobb érték mégis az Isten maga. Mert ”általános”, mert mindenkié: a tiéd éppúgy, mint az enyém. Mindnyájunké lehet, ha akarjuk. Az Isten országával is így vagyunk: csak akarnunk kell és szeretnünk, és máris a miénk... ”Bennünk” van, a ’’miénk,”...

2/ Máskor meg, - tél volt éppen - a hóra terelődött a társalgás menete. - ” Tudjátok-e, mi az oka a havas táj varázsának?” — Megint csend volt a tanítványok válasza. Basó kezdte hát mondani: ’’Szép a hó, mivel elmúlik. Nem marad sokáig. Ha egész évben itt maradna, beleúnnáhk. Talán rá se nézne már senki...”

Nagy áldás a dolgok változatossága, az évszakok váltakozása. Még a jó is i- zét veszti, ha mindig a rendelkezésünkre áll. Kell a lemondás, az elszakadás, a dolgoktól való elválás. E nélkül lassan illatát veszti az illat, elveszti az izét az íz,