A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-08-01 / 8. szám
379 Y’y^ár a múlt századvége óta tudjuk, hogy a dorogi szénmedence egyik falujában a Krisztus után első és hatodik század között római település volt. Komolyabb ásatásokat viszont csak az 1950-es években kezdtek környékén. Az egykori római temető százhúsz sírját tárták fel ak- odahaza kor és néhány épületének falát. Amikor 1969-ben a bánya a vár- történt berek és a falu közt iszapolni kezdett, az eredeti római településen kívül eső római kori fazekaskemencék nyomai kerültek elő. Az ott talált e- dénytöredékek nemcsak azt mutatták, hogy a fazekasok valami jellegzetesen szürke agyagból égették edényeiket, hanem azt is, hogy ennek a birodalom határán lévő településnek lakói között keresztények is jócskán éltek. Lányi Vera, régész, végezte az edénytöredékek vizsgálatát és beszámoló tanulmányából kitűnik, hogy a leletek nagy számán keresztény szimbólumok vannak. Tálaljak töredékén például a beégetett keresztforma alján ott látható két görög betű, az Alfa és Ó- mega, oldalukon meg egy-egy stilizált pálmalevél. A keresztrefeszitést jelképező kereszt szimbóluma a negyedik században terjedt el az ősegyházban (Makáriusz, jeruzsálemi püspök és Ilona császárnő találták meg a szent kereszt maradványait s attól kezdve kedvelt keresztény motívum a kereszt rajza). A két görög betű a Jelenések Könyvének arra a kitételére utal, hogy Krisztus a kezdet és a vég. A pálmaágak meg győzelmi jelvények: azok didalát jelképezik, akik hitükért vértanúságot szenvedve nyerik el az örök élet jutalmát. - Egy másik tál peremének töredékén írás nélküli hal-díszítés van. Ez is őskeresztény szimbólum: a hal görög nevének kezdőbetűiből ezt a mondást alkották keresztény eleink: Jézus Krisztus, az Isten Fia, Megváltó. — Egy kancsótöredék peremén két páva néz szembe egymással. Ez ritkábban használt, de szintén keresztény jelkép: a páva az örök é- let madara. - Ezeket az edényeket valószínűen kultikus, liturgikus célokra használta ennek a római településnek keresztény közössége. Az, hogy a fazekaskemencék romjaiból kerültek elő, a mellett szól, hogy a település keresztényei nem a birodalom más részéből hozták oda ezeket a liturgikus edényeket, hanem a helyi fazekasmesterekkel dolgoztattak. Értéküket fokozza, hogy a szakértők ezekben a töredékekben látják a pannóniai kereszténységnek egyelőre legrégibbnek látszó leleteit. □ "Munkáról, morálról’ olvastunk az otthoni "Élet és Irodalom” folyóiratnak két számában is. Az egyik Maróti Lajos, a másik Déry Tibor eszmefuttatását hozza. Csak azért térünk ki rájuk, mert mindkét szerző még a bibliát is belévon- ja okoskodásába. Maróti szerint a munkának az emberiség ősfelfogásában büntetés jellege van, mert a Genezis tanúsága szerint Isten (természetesen kisbetűvel) a munkát az eredeti bűn megtorlásául szánta, amikor így förmedt (Maróti fogalmazása) Ádámra: Arcod verítékével eszed a kenyeret!... Déry ugyanezt a gondolatot így fogalmazza meg: A munka bibliai büntetés, a Paradicsomból (nagybetű
