A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-08-01 / 8. szám

350 Hiába kérvényezte azonban, hogy útlevelet kapjon a ma­gyar hatóságtól. Elutasítot­ták. Ezért úgy döntött, hogy annyi más magyar kockázatos útját választja, s átment a drótakadályokon 1949 június 22-23 közti éj­szakán. Bécsben rövid időt töltött, azután Rómába sie­tett, majd hamarosan átkelt Amerikába. Az ott működő testvérek ügye hívta. Máris későn érkezett. 1953-ban az amerikai és a kanadai testvérek kitűnően szervezett csoportja önálló lett. A második világháború és az azt követő évek annyira lehetetlen­né tették a szellemi érintkezést is a két világrész között s annyira ma­gától érthetővé tették a fejlődés különböző irányát, hogy ezen már nem lehetett segíteni. Tizenöt évnek kellett elmúlnia, amikor 1965- ban megindulhattak a tárgyalások, melyeknek eredménye lett a Szo­ciális Testvérek Federációjának megalakulása 1971-ben (1968 óta a kaliforniai munkát alapító Horváth Friderika testvér és a kaliforniai- kanadai vezető testvérek gyakran találkoztak Margit testvérrel igaz, testvéri megértésben és szeretetben. Az ötvenes évek elején Slachta Margit még egy nagy erőfeszítést tett a magyar ügy érdekében. Statisztikai adatokkal és térképekkel gazdagon alátámasztott memorandumot készített a mai világhelyzet okainak kiértékeléséről, kezdve a trianoni békediktátum gyenge pontjaival, folytatva a későbbi világ-konferen­ciák, főleg a yaltai megbeszélések súlyos következményekkel já­ró hibáival. Ebben a memorandumában is azt hangoztatta, amit egész életén keresztül mindig vallott: hogy morális elvek nélkül nem lehet az emberi e- gyüttélés nyugalmát és békés fejlődését bizto­Ponce - portoríkói társulati naz hazulról menekültek Amerikában balról előtérben:Margit testvér

Next

/
Oldalképek
Tartalom