A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

2$

szerint a biblia "a világirodalom legcsodálatosabb folklórgyűjteménye ". Pár éve ugyancsak az érdeklődés felkeltésének célzatával indult a magyar rá- dióban "A biblia világa'című beszélgetés-sorozat, amelynek olyan közönség sikere volt, hogy meg kellett ismételni s a belőle készült könyv százezres példányszáma pár héten belül elfogyott. - Mi történik azonban akkor, ha egy fiatalt valóban érdekelni kezd a biblia? Nemrégiben egy magyar-angol szakos egyetemista lányról mondta el szobatársa, hogy négy hónapig éjjeliszekrényén feküdt a Károli-biblia és a lány minden este olvasott is belőle. Nos, az illetőt kizárták a KISz-ből. □

Az otthoni katolikus hetilap, a négy oldalra és sovány példányszámra engedélyezett "U j Ember" érthető okokból nem foglalkozhat a magyar katolicizmus igazi nagy problémáival. A kisebbekkel viszont néha érdemükön és jelentőségükön felül részletesen bíbelődik. így a múltkoriban előtálalta egyik olvasója dilemmáját, aki nem tudta feldolgozni azt az élményét, a- melyik egy fővárosi templomban lepte meg, ahol a miséző pap szertartás közben sokszor és nagyokat ásítozott. Az "Uj Ember" mindenekelőtt kijelenti, hogy aki társaságban ásítozik, az kétségtelenül vét az illem ellen. De — teszi mindjárt hozzá — más persze az eset, ha valaki családi körben ásítozik. Akkor testvérei, családtagjai próbálják megtudni, mi ennek az oka és segítenek megszüntetni az okot. Az említett papi ásítozás oka is talán az, hogy túl sokat vállal magára és nem tud egyedül megbirkózni feladataival. Talán valami miatt hetekig képtelen kipihenni magát. Talán álmatlan éjszakái vannak. — Hadd saccoljuk meg mi is a papi ásítozás okát. Szerintünk unalomból teszi. Elvégre pap létére minden oka igazán meglehet arra, hogy halálosan únja — a szocializmust.

több francia püspök is jelen volt az ősbemutatón, amelyet a Szentháromság-templomban tartottak. "Messiás" a címe Rossellini új Jézus filmjének. Témája nem új. Méhestől (1899) kezdve ROSSELLINI a nemrég meggyilkolt Pasolini-ig (1964) számos film JÉZUSA foglalkozott Jézus életével; legtöbbjük vagy nehézkesen komor egyéniséget formált a Megváltóból, vagy olyan édeskésengiccs-szerűt, amilyenre a franciák elmarasztaló jelzője a "szulpiciánus". — Rossellini Jézusa az első film-messiás, aki mosolyogni is tud. Nem a rossz szentképek cukros mosolyával, hanem valami nyílt és egészséges emberi derűvel a jeruzsálemi bevonulás ünneplő tömegére. A neo-realizmus irányzatának beindítója ("Roma, citta aperta" volt első híres filmje) ebben a művében is hűséges marad régi önmagához. Finoman tiszta, békés hangulatú film a "Messiás"; Jézusát nem deprimálja istenségének állandó tudata, de új utakat felfedő énje forradalmárrá sem fokozza le. Egy az emberek közül, természetes, jóakaratú ember. Rossellinit nem a csodák