A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

- 81 ­egyénisége) halála óta szinte senki sem foglalkozik a művészekkel. Az akadémikusok lelki gondozása alig néhány egyházmegyében felel meg a követelményeknek s ahogy a munkások felé nem talál kapcso­latot az egyház, úgy talál zárt ajtókra a nagyvállalkozóknál is. E- gyedül vidéki és falusi miliőben folyik hatásos és meglepően korsze­rűvé módosított lelkipásztorkodás. / így fest az operett hazájának, a nyaralók paradicsomának a katolicizmusa. A germánok, szlávok és román népek eme találkozó- pontján mindig hozzá voltak szokva nemcsak a konfliktusokhoz, hanem azok leértékeléséhez is: náluk a helyzet sokszor volt reménytelen, de sohase elég komoly. Am "Ausztria mosolya" mögött tragédiák és szenvedések húzódnak meg. Ezt bizonyítja az ország második helye az európai öngyilkosok listáján. A halállal is bizalmas közelben van­nak; a Salzburgban unalomig játszott "jedermann" *, Trakl, Kafka, Rilke, Werfel művei meg Handke "vágymentes balsiker" fogalma is erre utal. Az osztrák irodalom megérttet valamit az osztrák katoli­cizmusból is, az egyénnek a barokk díszek közötti tanácstalanságá­ból s a nemzeti léleknek kavargó örvényeiből is, melyek a keringő és az életöröm mellett egy Hitlert is, Eichmannt is a történelembe dobtak, mint egy Mozartot vagy Schubertét - ajándékul a világnak. Mi fáj a modern teológusoknak? likőr a zsinat második ülés-szakán a püspökök főpásztori hiva­taláról tárgyalt, Frings bíboros hozzászólásában a Szent Offici­um (a hit római bíborosi kongregációjának akkori neve) eljárásainak módszerét kifogásolta. Főként azt nehezményezte, hogy sem a teo­lógus szerzőt, sem püspökét nem hallgatják meg, mielőtt egy teoló­giaikönyvet elítélnének. Nincs elég különbség - mondotta a bíboros - az akták hivatali ügyintézése és egy tulajdonképpeni bírói eljárás kö­zött. Ez a kritika nagy feltűnést keltett a jelenlévőkben, az Officium akkori bíboros titkára nagy hangon vissza is utasította - anélkül, hogy érdemileg tagadni tudta volna a tényállást. * A bécsi születésű Hugo von Hoffmansthal (1874-1929) halál-játéka, a salz­burgi ünnepi játékok egyik állandó darabja. Drámái közül néhány Richard Strausz-operák librettó ja (rózsalovag, naxosi Ariadne, árnynélküli asszony). Inkvizíció - napjainkban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom