A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-12-01 / 12. szám

- 561 ­létén folynak a kutatások, annál több alkalom van az összehasonlítás­ra, kiegészítésre, áttekintésre. Először Németországban Frankfurt mellett, majd Ausztriában Bécsben alakult alosztálya az intézetnek, főleg a menekültek és a katolikus szórványvidékek problémáinak ta­nulmányozására. Később került sor egy római központ felállítására, míg Belgiumban Brüsszelben és Franciaországban Lyonban affiliáció útján keletkeztek a most már valóban nemzetközi intézetnek nemze­ti szervei. Zeegers professzor azonban világosan látta, hogy a legsürgősebb feladatok éppen Európán kívül várnak az Egyház ezen fiatal tudomá­nyára. Szervezőtehetsége eredményeként egymásután alakultak az in­tézet munkaközpontjai Ujgíneában, Indonéziában, Brazíliában és Csi- lében. 1955-ben Afrikába utazott az igazán "katolikus", vagyis az e- gyetemes Egyház érdekeit szem előtt tartó tudós, hogy a helyszínen tanulmányozza a szükségleteket, s megalapítsa Keletafrikában, Tan- ganyikában az első afrikai irodát. Ezzel minden alap le volt rakva ahhoz, hogy az intézet hivatalosan is nemzetközi szervezetté váljék. Már 1948-ban, egy privát audiencia keretében, XII. Piusz pápa kife­jezte a munka iránti érdeklődését és nagyrabecsülését. 1955-ben pe­dig a Szentszék teljes jóváhagyásával új, nemzetközi szabályzattal megalakult végre a Nemzetközi Katolikus Egyház-szociológiai Inté­zet, röviden: IC ARES. Genfben egy központi iroda alakult, ahol az egyes nemzeti irodák koordinálásán kívül a nagy nemzetközi szer­vekkel, az ENSz-szel, a Nemzetközi Kivándorlási Bizottsággal, az NCWC-vel való kapcsolat és összmunka megvalósítása vált lehetővé. 1958-ban hosszadalmas ésbonyolultfejleményekutánazICARES szoros szervezetének hely ét egy lazább egységű szövetség foglalta el, melynek rövidített neve: FERES. Ezt követően ismét egy egész sor új nemzeti iroda lépett többé-kevésbé szoros kapcsolatba vele, köztük a Magyar Katolikus Egyház-szociológiai Intézet (UKI) is. Az egyház-szociológiai munkák nemzetközi elterjedése és nem­zetközi egysége hatalmas jelentőséggel bír, melynek gyakorlati hasz­na az évek múlásával egyre világosabban láthatóvá vált. Ez szinte magyarázatra sem szorul, hiszen említettük: minél szélesebb körre terjed ki a kutatómunka, annál több lehetőség kínálkozik az összeha­sonlításra, kiegyenlítésre, specializálódásra és áttekintésre. Erre a legjobb példát az intézet egyik munkája szolgáltatta. Már évekkel ezelőtt elindult több európai állam intézetében a kutatómunka a pap­ság és papi utánpótlás kérdései körül. Minden országnak sajátosak a problémái ezen a téren is, ez igaz. De mégis nagyon hasznos volt, hogy az intézet egy specialistája teljesen erre a munkára adta magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom