A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-12-01 / 12. szám

- 342 vesztette, vagy Oroszországba hurcolták őket, vagy német koncentrációs lágerbe (K.Z-be) kerültek. Az előbbiek az angol-orosz egyezmény folytán a brit hadsereg-beli "Anders Army" tábori lelkészei lettek (hárman) és Angliában rekedtek. A magyar lelkészek egy része hazatért, néhányuk orosz hadifogságba került pár évre, egy része Németországban rekedt, mert a hazaszállítás másfélévre leállt. 1946- ban tizenöt magyar piarista volt Németföldön, többen közülük üzenetet is kaptak, jobb lesz kinn maradniok, mert közben odahaza a kommunista világ kialakult és 1948-49-re a szerzetesi iskolák áldozatul estek. (Hat utóbb, ebből kettő piarista, négy osztályra csonkítva, újrakezdhette működését. Csak hat!)

1946 augusztus 27-én, Kalazancius napján, a németföldi magyar piaristák gyűlést tartottak a bajor Guttenburgban (USA zónában) és megegyeztek Gerencsér István atya javaslatára, hogy a kinnrekedt a- tyák (kb. tizenöten szétszórva Nyugatnémetországban) kérik a Rendet egy tengerentúli U.S.A. alapítás megindítására. Törnek Vince, magyar provinciális lelkesen helyeselte a tervet kiküldött üzenetében, s íme: 1947 augusztusában a világrend épp őt választotta meg piarista generálissá. így hivatalosan is megindultak a lépések; Bátori atya közben kijutott Bécsbe s ő lett a kiszemelt "praeses".

Barcelonán és Kubánkeresztül érkeztek részben Los Angelesbe, részben Buffalóba. 1949 február végén érkezett első csoportjuk Los Angelesbe, ahol Fr. Láni Mátyás, magyar plébános karolta fel őket. 1949 nyarán és 1950-ben újabb atyák érkeztek Buffalóba, Fr. Szabó Gyula plébános támogatásával. Úgyhogy John O'Hara buffalói püspök engedélyével már 1951 január 22-én megalakult az első piarista ház az U.S.A-ban (1951 nyarán végleges helyen Derbyben, N.Y.) — ide gyűltek most már a vasfüggöny mögül kikerült piaristák.*

r\ derbyi atyák magyar internátust is nyitottak (először 1953 szep- jj\ temberében). Az internátus új épülettel gyarapodott 1956-ban, hogy a menekült magyar diákok rendelkezésére álljon; az építkezés 90%-ban az atyák két-keze munkája volt. — Később Devonban, majd Buffalóban is internátusok alakultak iskoláink mellett, de lassan a hatvanas években az internátusok elnéptelenedtek a magyar diákok hiánya miatt...

* Négy lengyel és egy szlovák atya csatlakozott az első csoporthoz. /951- ben ugyanott megnyílta noviciátus is, de az első amerikai novíciusok nem maradtak meg. Hűségesebbek voltak a később csatlakozottak, köztük három magyar is. Az 1956-57-es szomorú évek után még négy magyar atya került ki hozzánk s később 7 spanyol és 2 kubai atya is csatlakozott.