A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7. szám

- 316 milyen volt a természete. A lőcsfalvi pap is észrevette a nagy tanakodást. Főképp Cövek, a falu kovácsa és Mikula, a falu ácsa vitatkoztak az öröm szülőkkel. így aztán a pap is hallotta, miről is van szó. Cövek űr azt ajánlotta, hogy az ajtó sarkot vasfűrésszel el kell vágni. Mikula azt akarta, hogy szedjenek ki két deszkát s valaki bebújik és belülről kinyitja. A deszkát aztán vissza lehet szegezni és megindulhat a forgalom. Végül is Mikula eszméje győzött. Gyuszi kiszabadult és a lakzi is tovább folyt igen derűs hangulatban az eset miatt. De ha valaki azt hinné, hogy a bonyodalmaknak vége szakadt, az nagyon téved. Épp hozta be két vőfély a vállán az asztalt, melyen ott ékeskedett a lakodalmi torta és a szép nagy tortában ott fészkelt már a negyedik bonyodalom.

Alig mondták el a szép rigmust a tortához a legények, alighogy belevágta a kést a menyasszony, kinek kezét a vőlegény vezette - ez egy régi szimbólum - s óh, borzalom, kiugrott belőle egy egér. Úgy látszik, míg a nép vígan lakmározott, az egér ugyanezt tette, de a tortában, a kamarában. Nem volt nehéz benne lyukat fúrni, finom cukros réteg volt, aztán belül elhelyezkedvén az egér úrfi is elkezdett lakodalmazni... Jóllakván elszunnyadhatott, csak a kés hideg éle ébresztette fel és uccú neki, vesdelmagad! - de megriadt a sok néptől és a pap cimádája (bő, galléros taláris, mellyel nem viselnek övét) alatt keresett menedéket. De senki sem tudta, hol az egér, még maga a pap sem, míg az egyik vőfély el nem kiáltja magát. Hát uramfia, az egér kidugta fejét a pap vállán a cimáda gallérja mögül és ijedten pislogott szerteszét. No, a pap is felugrik és elkezdi rázni magát... A mellette lévő nép sem volt rest, azok is mind felugráltak és mindenkirázta magát és magán a ruhát, mintha valami újfajta táncot járnának. .. Persze, az asszonyok, lányok visongattak, a férfiak nevettek, gúnyolódtak... A menyasszony és a vőlegény rákvörösen, megrökönyödve, szégyenkezve álltak, kezükben a tortavágó késsel, hangtalanul is kérdezvén egymást, mi is lett életük legszebb napjából?

Az asszonynép babonásabb része összesúgott és nem sok jót jósoltak az ifjú párnak. A józanabbak csak nevettek, tréfálkoztak. Végre is a lőcsfalvi pap látván a fiatalok zavarát, megverte késével a poharat, lecsendesítette a viharzó tengert és imigyen szólott, hogy megmentse a helyzetet:- Kedves fiatal pár, ünneplő vendégek! Lévén egyik főszereplője a mai eseménynek és tanúja a sok-sok bonyodalomnak, mely i- lyen rövid egymásutánban, kezdve a templomtól a jelen pillanatig, szövődött, engedjék meg, hogy próféta szóljon most belőlem. Akik sok éve beeveztek a házasélet révébe, tudják, hogy az nincs bonyo