A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7. szám

- 303 pá, ugyanakkor doktorált. Magyar-latin szakos tanárként a piaristák elit-iskolájába, Pestre került - ismét és most már rendtársként nagy eszménye mellé.

Az ifjúság keresztény magyar nevelésére kevés paptanár áldozta rá oly teljesen magát, mint az "Atya". Ami ideje maradt az iskolájából, azt mindenestül cserkésznevelői munkára adta, minden ó- ráját reggeltől estig, ünnepeket, nyarakat, szüneteket hiánytalanul belevetve. Lelki-erkölcsi-nemzeti nevelés neki teljesen egybeszövődött: így Zrínyi, Széchenyi, Arany, az egész irodalomtanítás is nemzeti és lelki nevelő anyag lett kezében és az ő lelkes, fiatalos, sodró életstílusa elragadta diákjait is. Adyból, kedves költőjéből is, az Istennel viaskodót, a nemzeti létkérdésekkel tusakodót hozta ki, a lelaz Oltár szolgálatában

kiismeret emberét. Cserkészmegbeszélései lelkigyakorlatként hatottak - vallja egy öregedő cserkészdiákja. Mindig a gyakorlati oldal érdekelte, a problémák megoldása. Minthogy a kamaszodó cserkésznek nem sokat adott a "Bi-Pi"-féle angolstílű Boyscout mozgalom, azért egyike lett a magyar megoldás alapítóinak, a rovercser- készetnek, mozgótáboroknak, vízicserkészetnek és regőscserkészetnek. (A serdülő cserkészifjú már másokat nevel, és így nevelődik a felelősségben is.) Bartók-Kodály igazi, ősi népdalai, néprajzi átélések, az 1930-as évek elejétől szinte cserkészprogrammá lettek s az Atya ebbenis az úttörők között volt. Minden Jamboree-n jelen volt, mindegyiken az ő cserkészei az elsők között jeleskedtek.