A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-06-01 / 6. szám

- 255 MÚLT is JELEN

Békési István

Elmek lA 25 éve nnífit_

N

ovemberben korán sötétedik és bizony, mire a kanadai ,határhoz közeledtünk, estére járt az idő.- No, most gyorsan mondjunk el három Üdvözlégyet - szólt Father Austin - hogy a határon átengedjenek.

Nincs kanadai vízumom, lejárt az amerikai tartózkodásom, az útlevelemet is már a lemondott magyar követ hosszabbította meg a Bizottmány nevében.

Hogyan jutottam így a kanadai határra?

a bíboros levele

Szeptember végén, vagy már októberben, levelet kaptam Bostonból a ma már halott Raile pátertől. Készüljek - írta - mert valószínűen megyek Torontóba. A torontói bíboros átírt abostoni jezsuita tartományfőnöknek (ma missziós püspök Jamaikában): úgy hallotta, vannak a területén magyar jezsuiták. Küldjön át valakit Erzsébet nap táján; tartson missziót a magyaroknak és nézzen kicsit körül. Zavarok vannak a hívek és a plébános között.

November 16-án indultam Bostonból Buffalóba. Ott 17-én reggel kimentem Lackawannára Father (most Monsignor) Szabóhoz. Úgy volt lelevelezve, ott vesz fel Father Austin. Minden csomagommal érkeztem. A helyzetet jobban ismerő Raile atya mondotta: "Vigyen mindent, Pista. Nem egy hónap lesz ez. Nem jön maga onnan visz- sza"... így jutottunk 17-én este Páter Austinnal a kanadai határra.

A tisztviselő benézett az útlevelembe és már szólították is félre a kocsinkat... Be a hivatalba. Megmutattuk nekik a bíboros levelét. Telefonálás Torontóba. Pár perc és beleütötték a három hónapos tartózkodási engedélyt. Ennél többet nem lehetett egyelőre.

Úgy rémlik, újra elmondottunk három Avét, vagy a Te Deumot és nagyon megkönnyebbülten robogtunk tovább. Akkor este csak Ha- miltonig, mert már késő volt és így is volt a tervben.