A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-04-01 / 4. szám

- 188 központi intézményeinek "felügyelője" hangzatos címétkapta), Kovács Endre (egri szemináriumi tanárból lett egri segédpüspök), Pálos Iván (pesti provikárius volt, most esztergomi segédpüspök) és Keresztes Szilárd (teológia-tanárból lett a hajdúdorogi gör. kát. egyházmegye segédpüspöke), aki egyébként Benjáminja a püspöki karnak: 1932-ben született. O

Nagyon a begyében lehet Kaszap István még mindig az otthoni kul- túrfelelősöknek. 1966-ban a jobb sorsra érdemes Thurzó Gábor vállalkozott egy sunyi kis kulcsregény összeeszkábálására vele kapcsolatban ('A Szent", Magvető kiadás, 1966), abból színművet is készítettek, de hamar rájöttek, hogy csak a közfigyelmet hívták fel újra vele a szentéletű fiatalemberre s gyorsan lekerült a műsorról. Most egy új magyar játékfilm foglalkozik Kaszap személyével, de a múltból okulva nem ő a főalak, csak úgy mellékesen kerül belé a cselekménybe. A történet hőse egy fiatal káplán, akit a háború végnapjaiban egy katonaszökevény kivégzéséhez vezényelnek az elítélt lelki ellátására. A káplán egész a kikötő cölöpig kíséri az elítéltet, együtt imádkozik vele • végső kétségbeesésben Kaszap Istvántól kérve csodát. S mintha valóban csoda történne: orosz repülőgépek tűnnek fel az égen, a körletet bombázzák sa kivégzés - elmarad. A kis káplánról pedig elterjed a hír, hogy képes "megidézni" Kaszap Istvánt s a "szent" segítséget nyújt a hozzá fordulóknak. Csak káplánunkon nem tud segíteni, aki ugyan ráébredt arra, hogy a háború borzalmai között (amit persze csak a visszavonuló német katonák idéznek elő) is az igazat kell hirdetnie, de a háború vérzivatarában ez szinte lehetetlen s a film azzal végződik, hogy a fiatal pap elméje elborul. - A film a tehetséges Kovács András rendezői műve. Jó címe is van: Bekötött szemmel. Azaz mégsem egészen jó. Mert azért nem bekötött szemmel készült ez a film - csak egy kis lóellenzővel.

kőhajításnyira esik csak a Vatikántól a "Hotel Alicorni", amelynek száláit az utóbbi időben az elégedetlenkedő olasz papok (preti dei dissenso) szokták kibérelni konferenciáikra meg a zsinat progresszív, ú.n. ávangárdistái. A mostani bérlők azonban konzervatív érzelműek és újságírókat hívtak egybe, sajtókonferenciára. A kapucinus Pádre Carmelo beszél, aki 1953-58 között a szentség hírében álló és stigmatizált pietrelcínai kapucinusnak, Pádre ”F EJEZZEK BE Piónak volt gvárdiánja. Ünnepélyes az alka- - MINÉL GYORSABBAN!” ^om> a Centro Culturale Francescano kiadásában, 890 lapon, most jelent meg Pádre Pió hivatalos és jóváhagyott életrajza. Padre Pio da Pietrelcina a címe, un Cireneo per tutti alcímmel - arra utalva, hogy a szentéletű szerzetes mások kereszthordozását segítette jóságával, tanácsaival, ake- resztrefeszítés sebeit is hordozva testén. - Padre Carmelo nemcsak gvárdiánja, évfolyamtársa is volt Pádre Piónak. A könyv írója