A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
- 15 sürgős. Csak csináld.- No, azért nem kell úgy felfújni a dolgot, gazduram, - csitít- gatja a pap.- Én pedig mán arra is gondótam, hogy vissza se eresztem. Könyves Kálmán ide, Könyves Kálmán oda, nekem embert csináljanak a fiambul, ha tanult is!- No, nem eszik a levest olyan forrón, mint főzik... Örüljön, hogy a fiú szeret számolni... Ezt Bíbó uram is belátta és könyves Kálmán megfelelő üdülés után visszakerült az ötödik osztályba. Magyar hithírdető írja:* Emlékszem még Kínára második világháború alatt s az azt közvetlenül követő években, 1940-49 között éltem Kínában. A háború idején számtalan misz- szió egészen el volt vágva "hátországától", mely azelőtt anyagi bázist biztosított számára. De a legszegényebb falvakban is gondoskodtak a kínai keresztények templomukról, papjaikról és iskoláikról. Kínai és külföldi papok egyaránt szegényen éltek. Egyik faluból a másikba mentek s kemény téli éjszakákat töltöttek olyan kalyibákban, amelyeken sem ajtó, sem ablak nem volt. De Mária mennybevitelének ünnepén messzi vidékekről jöttek össze a keresztények a missziósközpontba szentmisére. Emlékszem a Sanghaj melletti dombok kegyhelyére, Zoséra is. Ünnepnapokon halászbárkák ezrei jöttek ott össze, hosszú útakat maguk mögött hagyva a csatornák vizén, hogy ünnepeljenek és imában töltsenek egy napot. Emlékszem azokra az estékre is, amelyeket egyetemisták körében töltöttem. Mindig elcsodálkoztam a tényen, hogyan képes a Lélek a hithírdetőkön keresztül működni, amikor ezek nem egyszer csak tolmács segítségével tudtak (akezdetkezdetén) prédikálni s nem egy helyen még francia szenténekeket is énekeltettek a kínaiakkal. A Lélek azonban működött és hamisítatlankeresztényeket tudott Kínában is kialakítani. Ismertem egy katekistát olyan vidéken, ahonnét a kommunisták * Az ismert nemzetközi kiadvány, a "Worldmission" közölte a szárazföldi Kína egyik legjobban informált figyelőjének, a Hongkongban tartózkodó Ladányi atyának ezt az írását. Mi "kondenzálva' hozzuk.
