A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-03-01 / 3. szám
112 vértanújával kerül ellentétbe. A történelemnek különben kijózanító és elgondolkodtató tanulságai közé tartozik, hogy olykor olyan dilemmával áll elő, amelyik becsületes és őszinte személyeket egymással ellentétes táborba kényszerít. Ez az emberi lét igazi drámája, mely néha történelmi horderejű, tragikus következményekkel is jár. Szabó Margit 'Hz optimista óriás' Emlékezés G. K. Chestertonra n modem angol irodalom egyik legeredetibb egyéniségéről egy tizenhárom folytatásos videó-sorozattal emlékezett meg a londoni televízió; választásuk a magyar olvasók előtt is ismert detektív- történet-sorozatra, a jámbor Father Brown históriájára esett. Az angol jezsuiták folyóirata (The Month) Chestertonról, az elbeszélőről közölt érdekes tanulmányt; az olvasó szédülve idézheti fel a már ismert vagy a még beszerzendő elbeszélések, regények címeit. És hol vannak még az esszék, portrék, riportok, kritikák, társadalom- tudományi tanulmányok, újságcikkek, költemények vaskos kötetei és nem utolsósorban saját életrajza? Aki a Chesterton-irodalomba próbálja beásni magát, egy tündérvilág óriásával találkozik: ennek a hatalmas termetű, mindig hanyag öltözetű, papírral és szivarral felfegyverzett és harsány kacajra kész embernek keze varázsvesszőt tart - érintésére fejtetőre áll a világ, paradoxonokba öltözik az igazság, vaslogikával kikovácsolt harsonából zeng az életöröm és optimizmus. Lábain a mesebeli hétmérföldes csizma: átlábolt a szkepszis és pesszimizmus modern posványán; óriás léptekkel, és egy kicsit - szkeptikus mosoly- lyal. Megtapasztalta, hogy a rend, a harmónia és az egészséges é- letöröm nagyobb forradalom, mint a hordóról ágálok, a fej fájós sztoikusok és a sután álcázott, modern manicheus aszkéták tudománya. Egy magasabbrendű harmónia nevében igenli az életet, a teremtést, a testet, a házaséletet, az alkotás szent munkáját és szenvedélyes hévvel követeli az igazságot: a maga életében, a társadalomban, a népek viszonyában, az irodalomban, az Egyházban. Egy gyermek szemével nézi a világot, egy inkvizítor dühével ront a nyárspolgárokra; egy költő tollával rajzolja meg a folyton csak rugdosott és kigúnyolt Szamár "portréját", amelynek háta egyszer az Üdvözítőt hordta; de ugyanakkor élvezettel tűzi gombostűhegyre Platón vagy Nietzsche tételeit, vagy a modernkedők filozófiai balfogásait.
