A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-05-01 / 5. szám

235

klórom egyházmegyéből sereglettek össze hívek és papok az 1572 táján

még Kunszállás pusztának jelzett Kisszálláson, a

község templomának jubileumát ünnepelni. A i . 1.1 i

műemlékké nyilvánított "templom" száz évvel e» KQÍOllKUSOK

zeló'tt épült. Eredetileg nem Is annyira templom- _ Aftl*ah

nak, mint Inkább emlékkápolnának készült s a

környékbeli birtok kegyura, Boncompagni her.

cegasszony emeltette. Magyarországon eléggé ismeretlen szent volt a vé- dőszentje, a vértanú I. János pápa, akit Nagy Teodorik császár 526-ban Ravennában végeztetett ki. A környező puszták népe, ha nem is nagyon ösmerte, szeretetébe fogadta a vértanú pápát és búcsújára évente mindig hűségesen összesereglett. A közben Kisszállás községgé változott puszta hívei papot is kaptak az emlékkápolnához, amely plébániatemplomukká rukkolt elő, de mindig kicsinek bizonyult a megnőtt számú hívősereg befogadására. Százéves jubileumukra Ijjas érsek adományából meg a buzgó hívek áldozatos segítségével valóban templommá nagyobbltották az emlékkápolnát. Érdekes építészeti megoldással kö r ha j ó t formáltak a régi kis épület köré. A közeli Jánoshalma katolikusai is hozzá járulta ka munkálatok kiadásaihoz adományukkal • kicsit a magukénak is tekintik a kisszállási templomot, mert mikor még nem volt papja, a jánoshalmi plébániáról jártak oda ki misézni a papok. □

Az otthoni "Ecdesía" könyvkiadó Dér Gyula fordításában jelentette meg újra Wiseman bíboros (1802-65) "Fabióla" című könyvét. Az egykori Westminsteri érsek az angol katolicizmus újjáteremtői közé számít. Sohasem tekintette magát regényírónak. A Fabiólával sem irodalmi, inkább pasz- torális céljai voltaki az ősegyház tavaszának a légkörét akarta talán feleleveníteni az angol katolicizmus tavaszában. A Fabiólának csak a formája i- rodalmt, a valóságban Inkább regényes keretbe foglalt tanítás. Megismertet az ősegyházzal, a császárok korának Rómájával, a fiatal római kereszténység vértanúival (Pongrác, Sebestyén, Ágnes, Tarzíciusz és társaik elevenednek meg a könyvben). A munka meg jelenésekor az ősegyház felé for- , dította a figyelmet s elindítója volt annak a szellemi mozgalomnak, amelyet ma egyháztörténészek "katakomba romantlclzmusnak" hívnak. Az új otthoni kiadás egyébként a könyv rövidített formájának kiadása (kihagyták belőle az eredetinek hosszan terjengős, prédikációs stílusba átütő részle- teit)f ízléses kiállításában bőséges jegyzet és képanyag van a katakom-