A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
145 íteoaajQü ás amádáa L — Imádkozzunk a Szentatyávah 1. veszélyben a család* m indazok, akik ma akár lelki-, akár szociális gondozás területén foglalkoznak családokkal, egyöntetűen azt tapasztalják, hogy korunkban a családi élet teli van feszültséggel és a társadalomnak ezt az alapsejtjét, a családot, komoly veszélyek fenyegetik. A bomlás külső jelei A családi élet keretei már az iparosodás korának kialakulásakor töredezni kezdtek. Az otthont nem ritkán nagy távolságok választják el a munkahelytől. Gyakori eset, hogy az édesanyának is dolgoznia kell s ő is, férje is a nap nagy részét távol töltik otthonuktól. Kisgyermekek sokszor idegenek, napközi otthonok vagy szomszédok gondozásába kerülnek; a nagyobbak iskolába járnak, de az iskola u- táni időben magukra vannak hagyva. Serdülő lányok és fiúk sokszor magukis munkába állnak. Ami az ilyen széttöredező családnak a szabadidejéből megmarad, az az egyéni igényekre lesz fordítva; mozira, sportra, egyesületi életre, szórakozásra vagy esti iskolákra. Ami kicsi mégarendelkezésükre álló idejükből ezen kívül fennmarad, azt lefoglalja a ház körüli munka, a rádió, a televízió. Az így elemeire bomlott, atomizált családban aztán kevés idő marad a családi együttélés igazi értékeire, a szülők és gyermekek teremtő és alakító erejű együttlétére. Azt is mondhatjuk, hogy ez a bomlási folyamat tulajdonképpen a családi élet egész struktúráját megváltoztatta, kizökkentette eredeti szerepükből az anyát, az apát és a gyermekeket. Az apa nem "feje" többé a családi otthonnak, mint régen, pát- riárkálisabb beállítottságú korokban. A dolgozócsaládtagjai ma vala* Általános Imaszándékt "...hogy a szeretet szellemében élő keresztény családok törekedjenek családi hltmközösségük kialakítására."
