A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-03-01 / 3. szám

apróságok 143 leggazdagabb főpapjává. 1953 óta érsek, 1960-ban kreálták bíborossá. Va­gyona és konzervati zmusa miatt a progresszív gondolkodású filippin ka­tolikusok nem kedvelték. Keserű emlékeket hagyott benne a manllai ka­tolikus egyetemisták egyik tüntetése. A Szentatya 1970-es manilai foga­dása alkalmával ezek jól olvasható, nagybetűs tüntetőtáblákon követelték a bíboros azonnali lemondását. OMsgr, Duval, Algír bíboros érseke külön szentmisét celebrált az egyetlen nagyhatalom mögé sem sorakozó (non aligned) független nemzetek ottani konferenciájának katolikus résztvevői számára. • "Gisler atyát nem Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése mi­att utasítjuk ki . mondotta Szenegál belügyminisztere a dakari érseknek • hanem, mert a közbékét és rendet veszélyezteti tevékenységeA svájci származású szerzetes a Szentlélek-atyák missziós rendjéhez tartozik, a szociális etika tanára s előzőén már Haitiből is kiutasították. • Malula bí­boros, a zairei (kongói) Kinshasha érseke, "merész kezdeményezésekre" bíztatta a székvárosában tartott 8. teológiai kongresszus résztvevőit. A zairei főpap főként egy autentikusan afrikai néger katolicizmus kialakí­tásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Papsága inkább a keresztény­ség merev és"importált” struktúráin szeretne változtatni. Leonardo megmente'se az olasz reneszánsz univerzális zsenijének, a Pistoia melletti szü­lőfalujáról "da Vinci"-nek nevezett festőnek, szob­rásznak, építésznek, az anatómia, abotanika, a zo­ológia, geológia, geodézia, mechanika, hidraulika, ballisztika és optika kutatójának, zeneszerzőnek, hadászati szaktekintélynek és a fejedelmi udvarok színrendezőjének kéziratairól van szó. Halálakor (1519-ben, 67 éves korában) festményei nem rúgtak többre egy tucat­nál, de ez elég volt arra, hogy világszerte hírnevet szerezzen neki. Vázlatai, feljegyzései padlások ládáiban porosodtak. Ivenként szedték szét, próbálták klasszifikálni és lopkodták el őket Olasz-, Spanyol- és Franciaország területére, míg végre Napóleon bukása után 1815— ben a megmaradtak a milánói Ambroziána könyvtár tulajdonába kerül­tek, ahol egybeszedve a "Codex Atlanticus" nevén kezelték őket. Az i- dő viszontagságai közepette sérült kéziratokat már a 19. század vé­gén próbálták restaurálni, de a kísérlet olyan balul ütött ki, hogy az első elrontott lapok után leálltak a munkával. Megrongált formájá­ban 1894-ben készítették az első modem fakszimilés (lefényképezett) kiadását egy milánói könyvkiadónál, a Svájcból odatelepedett Hoepli- nél, aki később kisebb géniuszok műveit is publikálta (Mussolini írá­sainak is ő volt kiadója). 1962-ben a Szentatya (akkor Milánó bíboros érseke) a híres könyvrestaurátor szerzeteseket, a Róma melletti Grottaferrata apátságának bazilitáit kérte fel a Codex Atlanticus rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom