A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
130 a haladás problémái tében-hosszában használt alkotóeleme és amelyet 80 évi állandó használat után ártalmas mellékhatásai miatt töröltek egyes országokban a gyógyszerlistáról. A penicillinről is tudjuk ma már, hogy bacilust irtó jótulajdonsága mellett a vírusok szaporodásának is kedvez. Egy amerikai egyetem klinikájának vizsgálódásai kimutatták, hogy betegeik 20%-a az előzőén gyógyulásukra előírt orvosságok betege s öt százalékuknál halálos kimenetelű az így szerzett kór. A bázeli kollokviumon még egy évtizedek óta könnyebb gyomorbántalmakra használt orvosságot is emlegettek, amelyikről az utóbbi időben kitűnt, hogy súlyos vesemegbetegedések okozója. A már említett, Nóbeldíjas Lederberg professzor Bázelben ezt mondta: "Nem egy orvost meggondol- koztat az a tény, hogy az újabb és újabb orvosságok jó hatásaik mellett talán épp újabb és nem sejtett bajok okozói". Annyi mindenesetre világos a bázeli előadásokból és vitákból, hogy napjainkban a tudományos triumfalizmusnak is vége van. Hamburger professzor szerint, mihelyt bármilyen tudományos kérdés jövőjének, a "következményeknek" problémáiba mélyedünk bele, tulajdonképpen etikai problémákra bukkanunk, az új felfedezések társadalmi, politikai, morális életünkre való hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül s ez az, ami "választás" elé állít bennünket. A választás lehetőségeiről pedig Margaret Meade, a nagynevű amerikai antropológus, azt tartja, hogy ez az, ami korunkban igazán nagy és sokszor elviselhetetlen lelkiismereti nyomással nehezedik a kutatók vállára. Ami korunkban az orvosok, a genetikusok és biológusok igazi "keresztje", az az orvostudomány és Az "emberi értékek" kérdése az emberi értékek között fennálló kapcsolat kérdése. Salvador Luria, aM.I. T. biológusa, szintén bázeli előadó, említette erről a problémáról, hogy "akár tetszik nekünk, akár nem, észre kell vennünk, milyen perverzül pluralista álláspontot foglal el a mi korunk az alapvető emberi értékekkel szemben". Ezek a valamikor megingathatatlannak vélt értékek napjainkban nagyon is ingatagok; változott helyzetekben változónak hisszük érvényességüket is. Ez az, ami sokszor feloldhatatlan ellentmondásokhoz, kiegyenlíthetetlen ellentéthez vezethet. Luria professzor fel is sorolt belőlük egy párat. A tudomány és az értékek "konfliktusai" közül elsőnek említette azt az ellentétet, ami kétségtelenül egyik legnagyobb gondja ma a kutatóknak. Mire kell inkább tekintettel lennünk; melyik a fontosabb a kettő közül, az egyén minél tökéletesebb orvosi kezelésére kell-e fordítanunk minden energiánkat (ideértve a csillagászati ősz
