A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1 tanulmányi szabadságon 41 ezt a továbbképző programot s a legközelebbi szemeszterben 15 plébániáról 80 új világi "hallgató" kapcsolódik be az idén folyó kurzusokba s emeli háromszázra a résztvevők számát. A kurzusok vezetése Daniel J. Flaherty atya kezében van, aki az amerikaszerte ismert National Register szerkesztője volt, mielőtt ez a hetilap az ultrakonzervatív "Twin Circle" érdekeltségébe került. 1970-ben vált meg a laptól és egyéves szabadságát azzal töltötte, hogy a newyorki jezsuiták Woodstock College-ában látogatta a teológiai előadásokat. Volt ott egy tantárgy, amelyik a következő hangzatos címmel keltette fel az érdeklődését: Az első és a második vatikáni zsinat - az "észszerűség" és a "történetiség" szembeállítása. William Dych jézustársasági atya volt az előadó, aki öt éven keresztül dolgozott a híres Karl Rahner mellett. Az előadások vezérfonala az a németből átdolgozott kommentár volt, amelyet Rahner professzor bíztatására Herbert Vorgrimler vezetésével német teológusok szerkesztettek a második vatikáni zsinat határozatainak magyarázó szövegéül. Ez a kiváló munka - Father Flaherty szerint - "mélységben" értteti meg a zsinati határozatokat, mert nemcsak szövegüket magyarázza, hanem betekintést nyújt a határozatok keletkezésének körülményeibe is. Ezeket a magyarázatokat tanulmányozva veszi észre az ember, hogy a zsinat történeti hátterét tulajdonképpen az a sokféle teológiai rendszer szolgáltatja, a- melyeknek szinte mindegyike már Newman bíboros óta ott ólálkodott a háttérben, de nem volt lehetősége ahhoz, hogy a nyílt színre léphessen. - A zsinatnak tulajdonképpen az a legfőbb mondanivalója - Father Dych kurzusa szerint- hogy rávilágít ezekre a teológiai rendszerekre és észrevétteti velünk, hogy nemcsak az a racionális és metafizikai teológia létezik, amelyben eleddig minden papi nemzedéket neveltek. A nyugati egyház esetében ez a racionális rendszer nőtte ki magát erősen s látszott egyetlen lehetőségnek ahhoz, hogy az embernek Istennel és a világgal fennálló kapcsolatát tudományosan megmagyarázza. A zsinat maga legalább három másfajta teológiai rendszert beleépített határozatai megfogalmazásába s ezek ma kezdenek együtt hömpölyögni a régi, skolasztikusnak nevezett racionális rendszer hullámaival s alakítják tágabbá, korunkra hatékonyabbá az Egyházon belül a teológiai gondolkodást. Négy éven át közel kétezer püs- pök és teológus szentelte idejét (és ki tudja, mennyi pénzt) a zsinaton arra, hogy új életet leheljen teológiai rendszerünkbe. Itt lenne a legfőbb ideje, hogy ennek a munkának nagy eredményei a hívek közös kincsévé váljanak. i
