A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
apróságok 45 lékének. Katolikus kritikusai a skolasztikus gondolkodás beretvaélé- vel trancsírozták szét mondanivalóját s rásütötték a panteizmus(Isten a világgal azonos "ősvalóság", nem személyiség) bélyegét. Mindez perszenem szabhatott határt eszméi terjedésének. Hegel és Schelling, nagy német gondolkodók mellett, George Fox, a kvékerek alapítója, a flamandok neves nő kvietistája, Antoinette Bourgignon, a német lu- teránus teozófus, Oetinger és a katolikus gondolkodó, Franz vonBaa- der is hatása alá kerültek. Katolikus berkekben egyébként a "sziléziai angyal" (Angelus Silesius) művésznevet használó Johann Scheffler, a misztikusnak és apologétának érdekes boroszlói keveréke a mi csizmadiánk legnagyobb csodálója. - Ennyi név után talán az övét is érdemes lesz végre közzétenni: Jakob Bőhme. Időszerűségét napjainkban egy orosz származású kanadai tanárnak (Alexis Klimov) köszönheti, aki franciául jelentetett meg egy antológiát Bőhme műveiből. A párizsi Fayard cég adta ki ("Confessions par Jacob Boehme" címmel, 305 lapon) és nehezen emészthető gondolatai és stílus a ellenére a francia könyvpiac egyik sikerének ígérkezik. Kapósságának okai között nyomatékkai szerepel az az újonnan ébredt érdeklődés, amellyel a nyugati lélek ma Kelet vallásai (buddhizmus és a gurúk hinduizmusa) felé fordul. A Bőhme-antológia eszünkbe juttatja, hogy a kereszténység is keleti és misztériumokkal telített, misztikus élményekkel szolgáló vallás. A szervezett egyházak sokszor túlzottan racionalista és moralizáló kereszténysége ezt könnyen elfeledteti. Bőhme Istenhez negatív úton, szimbolizmussal és poézissel közelít, amianagy rajnai misztikusok (Eckhart, Suso, Tauler) társaságába emeli, a- mikor a legalitások juridikus útvesztőjébe beleúnt keresztény előtt újból felcsillantja azt az Istent, aki Lélek s ott fú, ahol akar; nem erényeinket számlálja, hanem a szívünk szeretetére szomjazik. O recifei (Brazília) érsek, a világszerte jól Ismert Dom Helder Camjra nem vett részt egy nyári, Bogotában (Kolombia) rendezett katolikus konferencián. Műhöz Dugue, bogotai bíborosnem hívta meg. A recifei érsek mellőzése "o kolomblai katolicizmus széDél-Amerikában történt... gyene" ■ írta a bogotai "El Spectador". • Msgr. Manrique, a bolíviai La Paz érseke nem volt hajlandó szerepet vállalni óbban a "semleges" bizottságban, amelyet a Banzer-féle katonai rezsim Sei ich ezredes halála körülményeinek kivizsgálására szervezett. Selichet, aki Banzer csalódott követője volt, összeesküvés vádjával vették rendőri őrizetbe s az első ki hal igatásba belehalt. 0 Az ekvádori Rlobamba püspöke, Msgr. Proano,
