A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
38 a mel ki fa pátriárka lyen szellemű átalakításával, de Róma gallikanizmussal ■vádolta ő- ket és azt mondotta róluk, hogy "féllábbal még mindig a skizmában vannak". Az első vatikáni zsinaton résztvevő melklta pátriárka, II. Gregóriosz a pápai primátusnak ott megfogalmazott kifejtése ellen szólalt fel s a végleges szöveget is csak úgy fogadta el, hogy az nem érinti a flórenci zsinaton (1439) a melkita pátriárkáknak biztosított jogokat. IX. Piusz ezt személyes sértésnek vette. A pátriárka s Róma közt a jóviszonyt csak XIII. Leó tapintata állította helyre. A melkl• fáknak is van (az uniósoknál jelentéktelenebb) ortodox águk. Ennek az uniónak (és a többinek) tehát fogyatékossága, hogy nincsen kellő teológiai alapja és gyökerei nem nyúlnak az illetékes egyházak hagyományainak mélyére. Ahhoz, hogy ez a megoldás tökéletes legyen, Rómának ezeket az egyházakat "nővéreiként" kellett volna kezelnie s autonómiájukat tiszteletben tartva megalkotni az egység kapcsolatát. o kibontakozás útja... A nyugati egyház VII. Gergely óta erősen a centralizáció irányában fejlődött. Mondhatjuk: egészen az első vatikáni zsinatig, a- hol ezt a központosítást a dogmák síkjába emelték. De milyen mértékben kényszeríthető a római teológia egy másik teológiai irány híveire, akik - nem ok nélkül - azt gondolják, hogy saját teológiájuk a rómainál logikusabban következik a forrásokból: az evangéliumból, a hagyományból és az egyházatyák teológiájából? Sokat segítene a már meglévő és a még el nem ért "egység" ügyén, ha Róma világosabban megmagyarázná Keletnek, milyen teológiai és történeti alapon tart megfellebezhetetlennek néhány, a keletiek számára különösen nehezen "emészthető" álláspontot. Nevezetesen: l/Az univerzális egyháznak olyan felfogását, amely mint egyetlen "egyházmegye" az egész világot magában foglalja s minden más közösséget, mint filiálét dirigál a római központ? 2/Azt az egyház-fogalmat, amely hierarchizált, központosított és jogrendszerezett társulás-jellegét túlhangsúlyozva szinte abba a hibába esik, hogy közben szem elől téveszti, mennyivel inkább a Szentlélek Isten erejével átalakulásban lévő közösség és misztérium az Egyház - két olyan gondolat, ami különösen ősi és népszerű a keleti egyház-fogalomban. 3/A pápai csalatkozhatatlanságról való felfogását, amely ake- letiek szemében "elszemélyesíti" és szinte "eltűnteti" az Egyház csalatkozhatatlanságát. - Ez egyébként olyan terület, amely újabban komoly nyugati teológusok vizsgálódásának is előterébe került.
