A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
Libanon... 23 A keresztények szerencséjére a libanoni muzulmánok sem alkotnak egységes blokkot. A két nagyobb ágon, a szunnitákon és síitákon kívül az alawiták és izmaeliták * is külön hívőcsoportot mondhatnak magukénak. Külön csoportot alkotnak még a drúzok, akik a Koránt sajátosan magyarázzák és hitükben különös jelentőséget kap a lélekvándorlás tana. Nekik keresztények is, muzulmánok is "udvarolnak" s nem egyszer ők az ide vagy odabillenő politikai mérlegnek a "nyelve". - A zsidók, akiknek egykor a kereskedelemben érezhető volt a súlyuk, ma kivándorlásukkövetkeztében nem számottevők. A libanoni parlament 99 képviselőjét - a külföldi megfigyelő szemének furcsán - még ma is az 1937-es népszámlálás "kulcsa" szerint választják. A maronitáknak 30, a szunnitáknak 20, a síitáknak 19, a görögkeletieknek 11, a melkitáknak 6, a drúzoknak 6, az örményeknek 5, a protestánsoknak 1 képviselőjük van és még egy képviselő más (a fentebbiek közt nem szereplő) töredék kisebbség számára. Valahányszor Libanon nemzetiségi összetétele felől érdeklődik az idegen, szemrebbenés nélkül tárják eléje az 1937-es évi népszámlálás "friss" adatait, jóllehet mindenki tudja, hogy azóta ezena téren komoly eltolódások észlelhetők épp a keresztények és a siíták kárára. A 37-ben 60%-ot kitevő keresztényeké ma mindössze 47%, a legnagyobb számnövekedés viszont a szunniták oldalán tapasztalható. Érthető, hogy a keresztények és a muzulmán siíták nem kívánnak mostanában új népszámlálást... Libanon 1943-ban nyerte el politikai önállóságát. A Libanon hegység maronitái és drúzai - ha időnként véres harcokat is vívtak egymással - bizonyos önállóságot mindig ki tudtak erőszakolni a ré* A szekták az izlámban megtűrt jelenség, nem számítanak a közösségből kiváltaknak, mint a keresztény heretikusok. Ennek egyik oka, hogy szét- forgácsolódásuk rendszerint nem rituális vagy dogmatikus vitákból indult ki, hanem politikai nézetei térésekből (egyesek pl. a kalifa uralmát nem ismerték el, hanem a Mohamedtől leszármazó imámok alá akartak tartozni). Ortodoxnak a szunniták számítanak (szunnai hagyomány)/ a siíták Mohamed vejének, Alinak követői (jellemző rájuk az allegorikus koránmagyarázat és bizonyos ezoterikus tanok). Az izmaeliták vagy "hetesek” a hetedik imám, a 10.11 század fordulóján élt Iszmail újplatonista tanait vallják. Az alawiták doktrínájában pedig keresztény, gnosztikus és csil- lag-kultikus elemek vannak. - Az "izlám" arab szó (a Mohamed általa 7. században alapított vallást így nevezik követői, nem mohamedánizmusnak) és "megadást", "meghódolást" jelent. A hívő, a muzulmán (arabult muszl imun) az, aki "megadta magát", "behódol t" az Istennek.
