A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
43 @ p r é s é O Póviáhól Sankt Gallenbe érkező császár (I. Ottó) 972 nyárutóján kapta valószínűen kézhez Géza levelét s egy Prunward nevű szerzetest választott ki a Magyarországra irányuló térítés püspökévé. Pauler Gyula észrevette már és nyelvészeti szemszögből Mol lay Károly igazol ta, hogy ez a Prunward azonos azzal a Prún-nak vagy Brúnó-nak olvasott nevű szerzetessel, akinek a császár által írt ajánlólevele egy ba/or kódexben napjainkig fennmaradt. Ez a passaui püspöknek, Piligrimnek köti lelkére, hogy Brúnót mindenben segítse Magyarország felé vivő útjában. A köztudatban hazánkban első nyugati hittérítőként szereplő Szt. Wolfgang igazi története az, hogy ő a Sankt Gallennel szomszédos ein- si edel ni bencés apátság szerzetese volt s valószínűen szállongó hírekből tudta meg Brúnó készülő magyarországi útját. Apátja engedélyével ő is neki indulta nagy útnak, de szinte az ország határáról rendelte vissza őt Piligrim, aki a passaui püspökség hatóerejét szerette volna a magyarok közt érvényesíteni. Brúnóval azonban kesztyűs kézzel bánt, acsászá- ri "menlevél” megtette hatását s a sanktgalleni bencés bejutott Magyar- országba. Brúnó mellé még papokat is adott a passaui püspök. Német papok • mint előbb a görögök . nem sokra mentek volna idegen nyelvükkel Magyarországon s Piligrim egyházmegyéje papjaiból karantén (Karintia) szláv papokat adott kísérőnek. Ennek a bajor-karantén végeken beszélt (szlovén?) nyelvnek keresztény maradványai a keresztel, keresztény, malaszt, bérmál, apát, apáca, pilis, zsolozsma, szövétnek, vecsernye szavaink. Piligrim egyébként hosszú beszámolókban írt is a magyar térítés sikeréről. Géza megkereszteléséről is tesz említést - bár ravaszul úgy tünteti fel, mintha a magyar térítés eredményei nem Brúnónak, hanem neki lennének köszönhetők... A sanktgalleni és passaui térítők munkáját látszanak bizonyítani a legrégibb hazai szertartáskönyvek is, amelyek nem a szomszédos bajor terület, hanem a Rajna-vidék szent-kultuszát és ünnepeit tartalmazzák. Sankt Gallen ugyanis kiváltságos monostor volt, a császári "kápolnához" tartozott s Mainz érseke volt a főpapja. Szent Gál, az első sanktgalleni apát, Szent Othmár, toursi Szent Márton és Szent Bereck a Rajna-vidéken keresztény múltunkból
