A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
1773.1973 23 Rezignáltságuk egyik jele volt, hogy rendjük fennállásának kétszáz é- vés jubileumán (1740) rendfőnökük utasítására tartózkodtak minden külső ünnepléstől - nem akarták még ezzel is esetleg maguk ellen hangolni a közvéleményt. "Hadállásaik" ekkor még sértetlenek voltak. Kollégiumaik révén az ifjúság nevelése szinte kizárólagosan az ő kezükben volt. Hithírdető vállalkozásaik Keleten és Afrikában az egyház legjelentősebb missziósmunkái voltak. Délamerikában azt hitték, sikerül az indiánok érdekeit maradandóan biztosítani a gyarmatosok kapzsiságával szemben. Európában azonban mintha csatát vesztettek volna. Befolyásuk egymásután szűnik megakirályi udvarokban, apá- pa sem kéri tanácsukat és segítségüket. A köznép is gyanaKvással van valós vagy képzelt hatalmuk és gazdagságuk iránt. Hogyan jutottak eddig? Mint említettük, univerzalitásuk, barokk mentalitásuk idegenné tette őket a felvilágosodás eszmeáramlatának kavargásában. A nemzeti öntudatra ébredt és abszolutisztikus uralkodók elfordultak tőlük; az intellektüellek világa kezdte a haladás ellenfeleit látni bennük s elképesztő sikerrel terjesztette róluk előítéleteit. Régi riválisaik (akár a teológiai iskolák, akár a missziósmódszerük oldaláról) ebben az időben érthetően nem barátaik sorát kezdték szaporítani. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény előtt is sikerült befeketíteni őket; mindaz, amit valaha is tettek gyanússá vált; nevelési módszereik idejétmúltnak látszottak; ártatlan tévedéseik és néhány elügyetlenkedett vállalkozásuk "bűntettek" vonásait öltötték magukra eme féktelen ellenpropagandában s végzetük - a kor egyik francia ismerője szerint - rövid és brutális drá- maszerűséggel érte el őket. Tizenöt év sem kellett ahhoz, hogy eltűnjenek a történelem süllyesztőjében. Portugáliában kezdődött. Pombal márki *, aki londoni követsége idején látta, milyen "kezes bárány " az angol u- Á portugál ok r alkodók kezében az anglikán egyház, az abszolutizmus híveként arról ábrándozott, hogy a katolikus egyházat is ilyen "kezelhető" csoporttá puhítja. A pápaság * Sebastiöo Jósé de Carvalho y Mello (1699-1782) a portugál királyi udvar szolgálatában londoni követ (1738), külügyminiszter (1750), miniszterei, nők (1756), Oéiras grófja (1759), Pombal őrgrófja (1770). A felvilágosodás eszméinek szinte diktatórikus módszerekkel terjesztője, a született arisztokrácia és a főpapság kérlelhetetlen ellenfele, a jezsuiták esküdt ellen- sége. Teljhatalom volt kezében I. József-Mánuel uralkodása idején (1750. 1777). Ennek leánya és utódja, I. Mária alatt kegyvesztett lett, bebörtö. nözték s a halálos ítélettől is csak előrehaladott kora mentette meg.
