A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
18- Hát az, hogy ahová temetnénk Kormos Albertet, ott mán nyugszik valaki...- Vagyis oda már temettek valakit valamikor?- Az a!- No várjunk! Rögvest hozom a templomból a temetőtérképet. Jó poros volt az összetekert papír. Régóta nem kellett használni. A pap letörölgette valami ronggyal, aztán kitekerte és az asztalra terítette. •- Nos, nézzük csak! Melyik szakaszban van a Kormosék családi sírhelye?- A "Bé" szakaszba’.- Ez az! A Kormos családnak négy sírra való hely.- Úgy van! - helyesli a sírásó.- Nos, kettőben nyugszik Kormos Albert apja meg anyja. A másik két hely mellette Kormos Alberté és nejéé. Ezt még a nagy háború előtt vették meg. Úgy 1912 tájban. Hát hol fekszik a talált koporsó? A nagyszülők mellett, vagy a szélin?- A szélin, mert azt kívánták Kormosék megnyitni.- Én nem temettem oda senkit, mióta én itt vagyok. így hát még az elődöm vagy annak elődje tehette.- Nem tudom, merténsem ástam oda sírt, mióta én itt vagyok.- Hát ki lehet az? Nincs valami fejkő, vagy a koporsón valami írás?- Nincs. A koporsó már csaknem szétkorhadt.- Hát nézzük csak. A jobb oldalon nincs probléma, mert ott út van. A baloldalon van egy kétsíros hely. Egyikbe van temetve Molnár János, meghalt 1916-ban. Hm! Csak nem azt temették oda a Kormosék sírhelyébe?! Nincs más, ássák fel egy darabig a két Molnár sírhelyet. Es küldje be hozzám özvegy Molnámét. No, ne küldje! 82 éves. Nehezen mozog. Inkább majd elmegyek magam hozzá... De megvárom az ásás eredményét. • A sírásó elsietett. A pap idegességében a pipájában keresett vigasztalást. Le s fel járkált az irodában.-Hallatlan! Hallatlan!... Sőt, kellemetlen... Mi lesz most? Hatóságok, exhumálás, papírok, bürokrácia, halottkém... Határozottan kellemetlen... Nos, és a családok? A Molnár ék? A Kormosék? - így beszélgetett sajátmagával a lőcsfalvi pap. Közben megérkezett a sírásó a jelentéssel.- Üres mind a két sír a Molnáréknál, így hát egészen biztos, (a lőcsfalvi pap naplóidból)
