A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

vak gyógyításáról, ahol Jézus "szigorúan meghagyja", hogy senkinek se adják tudtára gyógyulásukat. Mt.9,27-31) Ha emlékszünk: ugyanezt a parancsot kapja a három privilegizált apostol Krisztus színeváltozásának elragadtató élménye után.

A szentírástudósok nevet is adtaköz Úrnak ehhez a viselkedésmódjához: a "messiási titok". Legrövidebben talán úgy fejthetjük ki ezt a fogalmat, ha azt mondjuk: az Úr megkívánta, hogy higgyenek benne az emberek - de a "helyes" hittel és az Ó "igazi" mivoltában.

Talán világosabb lesz, mit is akarunk hangsúlyozni, ha felidézzük, hogy Krisztus kortársaiban felfokozott módon élt a megígért Megváltóba vetett hit - a Keresztelőí tevékenysége körül támadt félreértések is bizonyíték erre. Az a Messiás azonban, akit ők vártak, elsősorban a harcos és nemzeti öntudattal eltelt szabadító, aki valamiképpen megújrázza az egzodus (az egyiptomi kivonulás) csodáját, beszorítja a tengerbe a gyűlölt rómaiakat és megteremti az új és hatalmas országot számukra.

Ez ellen a hamis remény ellen kellett Krisztusnak küzdenie. Az ilyesfajta elképzelések csak elferdítették és meghamisították volna a küldetésébe vetett reményeket s az Ó egyéniségének igazi arculatát is követői és hívei szemében. Emlékszünk, hogyan kerülte a tömeget, ho- tűnt el előlük, amikor királlyá akarták választani.

E miatt a meghamisított messiásfogalom miatt kellett az úrnak titkolóznia és a legóvatosabb eljárást követnie csodatetteinek, nyilvános életének kezdetén. Érthető is, mert egy "meghamisított" Krisztusban hinni legalább annyira rossz, mint egyáltalán nem hinni Benne.

törlesztjük - ha megkésve is - amikor őszinte hálával megköszönjük főtisztelendő Dobay Sándor, Liége-i (Belgium) lelkész úrnak "A Szív" érdekében kifejtett, hosszú- hosszú évekre visszatekintő áldozatos munkáját. Mindig nagy példányszámot tudott lapunkból a Benelux államok területén szétszórtan élő magyar katolikusok kezéhez juttatni s körzetéből manapság is gyakran érkeznek új előfizetések kiadóhivatalunkba. Valószínűen tapasztalatból tudja, hogy a szórványban élő hívekhez leginkább a sajtó útján jut el a hit szava s azoknak az eseményeknek a kielemzett híre, amelyek ismerete ma hozzátartozik a magát hite kérdéseiben is színvonalon tartó keresztény jólértesültségéhez.