A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
44 apróságok Az új nagyfejedelem, Gáza a külországokkal való békét tette meg politikája irányelvévé és a külső béke fedezete mellett fogott a belső központosításhoz és a kereszténység kiépítéséhez. A Bizánccal való rossz viszony miatt Géza a kereszténységet illetően csak Nyugat felé tájékozódhatott. Arra • mindjárt látni fogjuk, miért - nem volt ideje, hogy kivárja, míg közvetlenül Rómához fordulhat. A két expanzív birodalom (a Német-római császárság és Bizánc) között fekvő magyar föld csak addig volt biztonságban, amíg a két "nagy” nem volt közvetlen szomszédjuk. Bizánc azonban 971-ben bekebelezte Bulgáriát s ugyancsak 970 körül a magyarbarát Arnulf leánya, Judit régens- nő Bajorország és Karintia vezetését átadta fiának, Henriknek, aki nem véletlenül kapta a "civakodó" melléknevet: a magyar területek tőszomszédságában őrgrófságok szervezésébe kezdett. A lappangó veszedelmet fenyegetővé növelte aztán a két császár (Nagy Ottó és Tzimiszkesz János) 972-ben egymással kötött szövetsége, amelyet gyermekeik, az ifjú II. Ottó társcsászár és a bizánci Teofanú hercegnő házassága tetézett be 972 húsvétján, Rómában. Géza az eseményekről bulgáriai barátai és a távolsági kereskedők hírszerzése révén még készültükben értesült. Államférfiul képességeire vet jó fényt, hogy a harapófogóbakerülés veszélyét észrevette. Bizánccal 14 éve rossz viszonyban volt, a németekkel 17 éve fegyvernyugvás állapotában. A kereszténység végleges felvételével kapcsolatban e- gyadül Ottóhoz fordul hatott. Azonnal cselekedett is és a 972 nyarán több éves itáliai tarruzkodásából az Alpokon át hazatérő Ottót valószínűen augusztusban érte el Sankt Gal lenben levele. Következő számunkban látjuk majd, milyen hatást váltottak ki Géza sorai. Úgy is írhatnánk: az alexandriai pápa és a római pápa - mert III. Chenoudának, az egyiptomi (Rómával nem egyesült) koptok legfőbb egyházi méltóságának ez a hivatalos címe (VI. Pált nem kell külön bemutatnunk). A kopt főpap még május folyamán volt a Vatikán vendége s ottartózkodása egy ezerötszázéves félreértésnek vetett véget. Az előkészítő lépések jó pár éve folyamatban voltak s a két pápa találkozását teológusaiknak egy 1970-es bécsi tanácskozása és annak eredményei tették lehetővé. A kalcedoni zsinat 451-ben ítélte el az ú.n. monofizita eretnekséget, amelynek lényege, hogy Krisztusban, az Isten-emberben csak egy természetet ismer el. A kopt egyház annakidején a zsinattal dacolva a monofizita tanok hívének vallotta magát - mint az egyháztörténészek napjainkban kiderítették - inkább politikai, mint vallási okokból. Amonofizitizmus
