A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

Cser atya írásaiból 15 a másik felét püspöki székéhez viszik. A többi konszekrált kenyeret fehér vászontarisznyákba teszik, ezeket a vászontarisznyákat az a- kolitusok a nyakukba akasztják és a pápától két oldalt sorakozó püs­pökök és papok folytatják a kenyértörést. Ezekből a konszekrált ke­nyerekből nemcsak a jelenlevők áldoznak, hanem távoli plébániák is kapnak belőle. Elsőnek a pápa veszi magához a szent kenyeret és i- szik utána a konszekrált borból. Ezt követőleg a püspökök és papok az oltárra teszik egy pillanatra a kezüket, amelyben a szentkenyeret tartják, majd ezt magukhoz veszik és a konszekrált borból isznak. Most kezdődik a hívek áldoztatása. Hosszan tart, mert mindenki két szín alatt áldozik. A szent kenyeret a pápa és papjai osztják ki, a kelyhet a diákonusok nyújtják mindenkinek. A hívek áldoztatása alatt az énekkar ismét egy zsoltárt énekel. (Csak a 9. század végétől lesz ez az áldozás alatti ének egyetlen rövidke zsoltárvers.) Az áldozta- tás véget ért, a pápa a mise záróimáját mondja. Utolsónak a diáko- nus "ite Missa estn-je hangzik föl és a pápa a fényes asszisztenciá­tól kísérve a bazilika sekrestyéjébe vonul. Itt leteszi ornátusát és ahogyan érkezett, éppen olyan ünnepélyes menetben visszatér rezi­denciájába, a Lateránban lévő pátriárchiumba. m iért voltunk jelen Gergely pápa miséjén? Azért, mert látni akar­tuk, hány ilyen szép és ősi elemmel gazdagította a mise szer­tartását a zsinat liturgiái reformja. Mondanunk sem kell, hogy Gergely pápa szembenéző oltárnál misézett. A liturgia nyelve a min­denki által beszélt latin nyelv volt. A kenyeret és bort nagyrészt a hívek ajánlották fel a misére, a papok a pápával koncelebráltak, a hívek két szín alatt áldoztak, a pápa a szentírási olvasmányokat ki­fejtette és hogy az énekről is mondjunk valamit: az énekek az akkori modem muzsika törvényei szerint kaptak művészi formát és lettek az ima és áhítat kifejezői. CSER RTVR ÍRB5HIBÓLT~J n Szentföldről... JÁKOB KÚTJÁNÁL I gyekeztünk kényelmesen elhelyezkedni a nagy fekete autóban. A ve­zető mellett egy magas szál ember ült, melletünk a tolmács, mind a hárman arabok. Az utazás kellemes volt a hűvös reggelen. A három arab politikáról beszélt, szenvedélytől fűtött hangon. Természetesen Izraellel viaskodtak gyűlölettől szikrázó szemmel. I-

Next

/
Oldalképek
Tartalom