A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

római séták 13 bevonulását kísérő zsoltár is bevezetőének volt. A Kyrie utolsó fohászának a hangjai még ott lebegnek a temp­lomhajó gerendás tetőzete alatt, amikor felhangzik a pápai liturgia első ünnepélyes könyörgése: a pontifikáló főpapahívek egész közös­ségének a fejeként e közösség kérését tolmácsolva mondja az ünne­pélyes imát, a kollektát. Az orációt szentírási olvasmányok követik: először valamelyik apostol leve­léből olvasnak fel részletet, majd a diákonus az evangélium egy sza­kaszát énekli. A két olvasmány között - hogy a hívek a hallottakon elmélkedhessenek - az énekkar egy zsoltárt énekel. A zsoltárt Gergely pápa idejében nem köve­ti minden misében a magas gre­gorián kultúrát kívánó "Alleluja" ének. Gergely pápa idejében csak a húsvéti időben hangzik fel a ró­mai templom okban az allelú ja. Az említett zsoltárt az énekkar az apszisba vezető lépcsőkön állva énekli, ezért hívják gr aduálénak, lépcsőéneknek. A zsoltár egyes verseit sem az egész énekkar, hanem csak az előénekes recitálja, míg a "refrént" az egész énekkar vála­szolja. Az előénekes helyett - ünnepélyes alkalmakkor - az egyik di­ákonus lép az énekkar elé. Jó hangja kell, hogy legyen. Ismerje a gregorián ének minden szabályát, valamennyi ékítményét, futamát. Annyira igényes feladat az olvasmányok közti zsoltárversek előadása, hogy a következő századokban a szép hang és az énekkultúra fontosabb minden más szempontnál, amikor a diákonusok közt az előénekest kijelölik. Az evangélium után Gergely pápa az imént felolvasott szentí­rási részt magyarázza. Egyetlen alkalommal sem hagyja el a homí- liát. Minden szentbeszédben összehasonlítja a jelent a múlttal. De nem a birodalom dicsőséges napjait idézi, hanem az evangélium ko­vászát emlegeti sűrűn: a pogány Róma erkölcsi romlása után az evan­gélium kegyelemből fakadó erkölcsisége ereszt gyökeret az ősi tala­jon. Szentbeszédet mond Gergely pápa. Tanítja, buzdítja, korholja híveit, mert ehhez Rómában csak egyedül neki van joga - más püspök, de még papjai közül a legelőkelőbb sem mondhat itt szentbeszédet. (T)ómai sétánk "idegenvezetője' v most egy pápai misére visz bennünket a Szent Kelemen bazi- likába. De nem a mostaniba, cí­mei y a 12. század végén épült, hanem a "régebbibe", a normán invázió alkalmával szétromboló- dottba. Természetesen nem VI. Pál pápa ponti fikái ja a misét, hanem I. Gergely... Hogyan lehetséges ez?Megtudja, ha figyelmesen vé­gigolvassa ezt az érdekes írást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom