A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
Krisztussal talál közősünk jelei 7 te, amelyet Ó külsőleg is felfogható jelek útján ad tudtunkra. A Szentatyák Isten szeretettnek látható jeleit szentségeknek mond ják. Velük Isten cselekvő jellegű szeretetének fő célja, hogy az embert felemelje és Magához vonzza. A názáreti Jézus tanítványokat gyűjtött maga köré: "Kövessetek engem" (Mt. 4,19); "Tartsatok bűnbánatotl Közel van ugyanis a mennyek országa." (Mt.4,17) beavatta őket titkaiba és munkatársaivá tette őket: "Ti vagytok a föld sója" (Mt. 5,13); "Ti vagytok a világ világossága" (Mt. 5,14). Követőit és munkatársait nem mint alkalmazottakat, hanem mint legmeghittebb barátait kezelte. Célja volt, hogy "... egyek legyenek, mint mi (Atya és Fiú) egy vagyunk: én őbennük és te énbennem - hogy így tökéletesek legyenek" (Jn.17, 22-23). Mindenét, még az életét is megosztotta velünk. Az itt leírt folyamatot három szertartásban fejezi ki az Egyház. A keresztségben Isten családjának leszünk tagjaivá. A bérmálásban Krisztus tanúi és munkatársai leszünk. Az Eucha- risztiában mint legmeghittebb barátait ölel magához Krisztus. A- mit a názáreti Jézus élőszóval kifejezett, ugyanazt fejezi ki az Egyház szertartásaiban. Krisztus úgy rendelkezett, hogy az új, isteni élet jelképe és a régi élettel való szakítás jele a fürdő legyen. A fürdés felfrissít és megtisztít. De amikor az Egyház szertartásává lesz a fürdő, a hétköznapi esemény mélyebb értelmet kap. Krisztus akarata szerint újjászületünk Isten családjába "vízből és Lélekből" (Jn. 3, 5). - Megbízatást rendszerint kézfeltétellel vagy krizmával való "felkenéssel" jeleztek. Amikor a püspök megkeni fejünket krizmával a bérmálásban, Krisztus Lelkét adja nekünk, hogy ezután Krisztus tanúi, munkatársai és jó-hírének hírnökei legyünk (v. ö. efezusi levél 6, 20). A legjobb barátainkat hívjuk meg asztalunkhoz, ünnepségre vagy lakodalomra. Ami Urunk földi életében kihasználta az ilyen alkalmakat, hogy egyre elmélyítse barátságát követőivel. Mielőtt a mennybe ment, "szertartássá" tette a kenyértörést. Aki az Ur asztalához járul, Krisztussal találkozik. Minden találkozás mélyebbé teszi a barátságot Krisztus és a hívő között. Ilgyanez áll a többi szentségekről. Hétköznapi eseményeket Krisz- “ tus parancsára és példájára szertartássá alakított az Egyház, hogy így fejezze ki Krisztus irántunk való szeretetét. - Jézus Péterre szeretettel tekintett és megbocsátott neki. A bűnös asszonyhoz megértőén szólt. Tanítványait feltámadása után így köszöntötte: "Békesség
