A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-09-01 / 9. szám

olvasóink t.oll álból:

Madarász István:*

A Hercegprímáshoz

M

agyaroknak lel ke-sóhaj fása fohászunkkal Teérted sajog. Minden utad Isten koronázzál Kísérjenek védő angyalok.

Jézusunknak szívéből pirosán Csergedez a fájdalom-patak. Szenvedőknek lemossa az orcát Mennyből hulló záporáradat.

Kitisztul az égbolt, újból kék lesz, Elszállnak a viharfellegek;

Szűz Mária védi szép Hazánkat, Nem vagyunk mi árva kisdedek.

Excellenciádnak tiszta lelke Nemzetünknek új reményt hozott: Szenvedésed negyedszázadon át Isten előtt tisztán áldozott.

Mártíroknak hős mártírja lettél,

Nem Ibrt meg a lelked, hős maradt...

Hívő szíved lángrózsákra válton Díszíti a szent oltárodat.

* "Mindszenty bíboros hercegprímás úrnak is elküldtem; A válasz: Emlékalbumom díszhelyét foglalja el" - ezekkel a sorokkal juttatta el versét szerkesztőségünkhöz kanadai (Downsview, Ontario) kedves Olvasónk. Sorai egyben arra figyelmeztetnek, hogy Bíboros Hercegprímásunkat is mindannyiunk magyar emlékeiben díszhely illeti meg...