A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8. szám

a bibliafordító... 19 c~Ooll Béla így következtet tanulmányában: "Tekintve nyugtalan­sággal, sok helyváltoztatással teli életét, és figyelembe véve az egyes szentírási könyvekre eső rendkívül rövid időt, azt kell mondanunk, hogy az első kézirat nem fordítás, hanem másolás." • "Másolt szövegről látszik tanúskodni a helyesírás is." • "Egészen kézenfekvő a feltevés, hogy a másolás alapjául Szántó (Arátor) Ist­ván fordítása szolgált." Mit szólnak ehhez a szaktudósok? Tény az, hogy Káldi igen rövid idő alatt, 1605. október 11-től 1607. március 25-ig, tehát tizen­hét és fél hónap alatt fordította le az egész bibliát. Ezt onnan tudjuk, hogy fennmaradt Káldi eredeti, 1186 írott lapra terjedő kézirata- ezt a budapesti egyetemi könyvtárban őrzik. A jezsuita fordító ebbe bejegyezte, mikor kezdte meg és fejezte be munkáját, sőt minden­egyes könyv végére beírta, mikor fejezte be annak fordítását. Már régebben megállapították, hogy Káldi bajosan fordíthatta le ennyi idő alatt az egész szentírást, még ha csupán a (latin) Vulgátát vette is alapul és ha nem is nézett alaposabban utána a héber és görög szö­vegeknek. Mivel részben Káldival egyidőben rendtársa, Szántó (A- rátor) István is fordította a bibliát, arra gyanakodtak, hogy Káldi Szántó fordítását használta fel. Ezzel szemben P. Lukács és mások is rámutatnak arra, hogy a mindig szavahihető Káldi határozottan állítja, hogy nem tudott Szántó fordításáról, amikor maga belekezdett a munkába. Egyébként 1607. március 25-én, amikor Szántó munkájának még csak a kezde­tén volt, Káldi már elkészült sajátjával. Azt viszont P. Lukács is megengedi, hogy a Káldi fordítását átnéző magyar jezsuiták, Páter Forró és György bátyja, Márton, majd pedig a héber szakem­ber, Páter Rum er alaposan átdolgozták a Vulgáta alapján készült fordítást, összevetve a szövegeket a héber és görög eredetivel. Cflukács így összegezi véleményét: "Káldi elsősorban magyar nyel- °^vi géniuszát örökítette meg fordításában, a munkatársak pedig annak tudományos értékét növelték lényeges mértékben". • Páter Lukács tanulmányában érdekes új adatokat hoz Káldi fordításának további sorsáról, a kiadás körüli bonyodalmakról. Mert a Biblia nyomtatásban végül is csak I62^ben jelent meg Bécsben. Egyszóval, a mai napig nincsenek olyan érvek, amelyek alap­ján elvitathatnánk Káldi Györgytől a bibliafordítást, jóllehet a nyomtatásban megjelent magyar katolikus biblia 1627-es szövegén

Next

/
Oldalképek
Tartalom