A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
18 a bibi iafordító... Káldi pár hónapra valószínűen visszakerült Brünnbe, de 1603. novemberében márasellyei kollégiumban találjuk. Itt az iskola igazgatója és a templom szónoka lett. Sellyéről P. Carillo 1604. elején magával viszi Erdélybe. Nagy sikerrel szónokolt Kolozsvárott, de Bocskay kolozsvári híveinek nyomására a következő év nyarán a jezsuitáknak el kell hagyniuk a várost. Ekkor kerül Gyulafehérvárra. Fontos állomás ez Káldi György pályafutásában, mert a gyulafehérvári tartózkodás alatt, 1605. október 11-én kezdett a bibliafordításba. Mielőtt a bibliafordításra térnénk, még néhány életrajzi adattal érzékeltetni akarjuk a magyar jezsuita mozgalmas életét, hiszen ez a tény is szerepet játszik a bibliafordítás körüli vitákban. Amikor 1606. novemberében Bocskay kiutasítja a jezsuitákat Erdélyből, Káldi már kész a fordítás jó részével. Jeremiás könyvét és a hátralévő könyveket már Olmützben fordítja le 1607. első hónapjaiban. A következő két évben is itt marad és morálist tanít. Közben a filozófia magiszterévé avatják. 1609-ben végzi el a rendben szokásos, u.n. harmadik próbaévet. A probáció után átveszi jezsuita bátyjától, Mártontól a brünni noviciátus vezetését. Tíz évig végzi ezt a munkát. 1615-ben elöljárói reá bízzák Nagyszombatban az újraalapított kollégium igazgatását. De itt, hazájában sem élhet békében. Bethlen Gábor fejedelem Felvidéket járó hadai menekülésre kényszerítik a nagyszombati atyákat is; csak 1621-ben térnek ismét vissza. Káldi György ettől az időtől kezdve magára vállalta a bécsi udvar és Bethlen Gábor közötti közvetítő nehéz szerepét. Kényes diplomáciai feladatának szép eredménnyel tett eleget. Kálóinak vállára kell vennie az elöljárói keresztet is, bár nagyszombati házfőnöksége nem nagyon sikerült. A tartományfőnök szóciusa lesz, bár könyörög leváltásáért. 1629-től a pozsonyi rendház rektora. 1634. október 30-án fejezte be hányatott, de termékeny életét. Lássuk most Káldi György főművét, bibliafordítását. "Ki fordította a Káldi-féle bibliát, " - ezt a kérdést sokat vitatták az utóbbi évtizedekben. Holovics Flórián (jegyzetünkben idézett) tanulmányában - felhasználva P. Lukács László rendtörténeti kutatásait-összefoglalja a probléma 1962-es állását, felvázolva a bibliafordítással kapcsolatos vélemények újabb történetét is. Pintér Jenő, Tímár Kálmán, Szittyay Dénes után Holl Béla vetette fel újra a problémát, miután a váci püspöki könyvtár egyik kötetében megtalálta a Káldi-biblia nyomdai kéziratának és kefelenyomatának egy részét.
