A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-07-01 / 7. szám

apácák • Harlemben 41 tatni velük, hogy a növények sejtfelépítéséről, annak változatos szép­ségéről "életszerű" fogalmaik legyenek. Ne csak a könyvek holt be­tűjéből ismerjék ezt is. Nem telt belé két perc s az osztály forradalmi képet mutatott. Mindenki a mikroszkóp és a gyümölcsök meg zöldségfélék körül to­longott; a zaj akkora volt, hogy a szomszéd osztályokból "kémeket" küldtek, tudakolják meg, nincs-e a nővér életveszélyben. De mire azok belestek az ajtón, a levegőben narancs és barack szeletek, ré­pa, krumpli és hagymametszetek röpködtek. Amikor a nővér déli szünetben minderről beszámolt principá­lisának, még hozzátette;- Természetesen mindez az én hibám volt. Feltételeztem, hogy már ismerik a mikroszkópot. Előbb annak kezelésébe kellett volna bevezetnem őket. így persze hogy érdekesebb volt nekik a dobáló­zás. .. Hiába, régi elv, hogy nem szabad olyan tevékenységet kezde­ni a gyerekkel, amelynek fegyelmi szempontjaira előbb fel nem ké­szítettük.- Nővérke - mondta mosolyogva az igazgató, húszéves vete­ránja a fekete iskoláknak - most látom csak, hogy igazi, vérbeli pe­dagógus.- ???- Nem a gyerekeket okolja... J gyerekek agresszivitása olyan, hogy a kezdő tanerők megrémül• ^ nek, a gyöngébbek elsírják magukat. De mit is lehet csinálni, amikor előadás közben egyszerre feláll egy gyerek, járkálni kezd az osztályban s amikor le akarják ültetni, egyszerűen azt mondja: "Azt már nemi" - és tovább sétál. Vagy: kicsit hosszabb házifelada­tot adnak s az osztály mélyéről megszólal egy hang: "Megbolon­dul t? Ilyen sokat ad fel?' Vagy: egy nagyobb gyereket, aki éppen egy kisebbet püfölt, felelősségre vonnak s az fenyegetően azt mondja: "Semmi köze hozzál Még magát is megüthetem." Ilyen és hasonló esetek komolyan igénybe veszik a tanszemélyzet idegze­tét. Nem csoda, ha sokan közülük hátat fordítanak az iskolának, néha egész nevelői karrierjüknek is. A nővérek is ezért döntöttek úgy négy év után, hogy visszamennek régi iskolájukhoz. Voltak azért boldog pillanataik is. A sikernek, a serdülő szel­lemek tapasztalható "megérintésének" diadalmas percei. Amikor egy reggel Harriet Tubman élete lett volna a téma. A "fekete Mózesnek" is nevezett néger nő ismert alakja a rabszolgafelszabadítás mozgal­mas történetének. Előbb maga szökött gazdájától északra, aztán

Next

/
Oldalképek
Tartalom