A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
8 dogasszony szigetének zárdájában haláláig. Tudatosan áldozta fel é- letéthazájáért, hiszen még születése előtt ajánlották fel azt Istennek engesztelő áldozatul. így érthető nála hihetetlen önmegtagadása. Al- landóanvezeklőövet viselt magán. Kishuga, bátyjának, V. István királynak leánykája, Erzsébet náluk nevelkedett. "Egyszer ártatlan tréfával átkarolja nénjét a kis Erzsébet. Margit megkérdezi: Mit művelsz, kis húgom? Csak nem ruhát akarsz mérni? - Nem, drága nénikém, - hangzik a válasz - csak azt akartam megtudni, hogy hordasz-e te vezeklőövet? - S mikor megkorholta ezért, hogy ez nem gyerekjáték, akkor megvallja, hogy máris készített egyet magának." Gyakran ostorozta magát, legtöbbször puszta gyékényen aludt. Sokszor nem is aludt, hanem a templom kulcsát elkérte és az egész éjtszakát imádságban töltötte. Az imádságos élet általában legnagyobb erőssége Szent Margitnak, "imádkozik vala szüntelen, majdnem minden közbevetés nélkül: úgy hogy napnak első idejétől fogva a konvent ebédének ideiglen szüntelen imádságban maradt vala. Es tehát Urunk Jézus Krisztus feszületé öt sebeinek helyeit gyakorta nagy bőven ő könnyhullatásával megöntözvén, ő szájával csókolgatja vala... Oly igen édesen imádkozik vala e szent szűz minden időben, hogy akármely hideg idő volt, mikoron egyéb apácák isteni szolgálat után mentek magukat megmele- giteni szobába, e szent Margit asszony megmarad vala a kórusban csak egy köntösben a nagy hidegségben, úgyhogy mindenestül fogva megkékül vala, miképpen a holt. Fekete vasárnaptól fogva nagyszombatig minden napon megolvastatja vala a passiót, Krisztusnak kánját, - és hallgatja vala nagy ájtatossággal és siralommal, lábon állva. Annyira gyötri vala ő magát husvét előtt a két hétben és oly i- gen alázza és foglalja vala ő magát imádságokban, siralmakban, mintha mindenkoron látná az Ur Istent a feszületnek ő képében. Mikor hallá az 'Ecce lignum crucis'-t, azaz 'Imhol vagyon a szent keresztfa* énekét, leterjeszti vala ő magát a földre nagy siralmakkal, úgyhogy az ő nagy siralmát még el ki is hallhatták a szentegyházból. Ezenképpen marad vala mind napestig nagy siralmakban. Annak előtte, hogy áldozni akart a szent szűz, - egy nappal elkezdi vala Szent Margit asszony az előkészületet. Előtte való nap vecserny éjétől fogva áll vala imádságban nagy ájtatossággal, és mikor elhivattaték az é- neklő apácától, hogy megmondja az ő versét, - tehát elmegyen vala és megmondja vala. Azután esmég megtér vala az ő imádságaira, és ugyanazon este közös éneknek utána énekli vala igen ájtatosan és magas szóval a 'Salve Regina'-t. Azon ájtatosságban áll vala hajnalig, utána nyugszik vala egy keveset, és reggel esmég megtér vala imádságra és a misén veszi Krisztus szent testét nagy ájtatossággal.
