A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-12-01 / 12. szám
38 változó világunk papja jes gazdagságát csak így értené meg korunk igazán. A válaszokból egyébként az is kiviláglik, hogy a papság a ce- libátust elsősorban funkcionális jellegében, gyakorlati előnyeiben tudja értékelni. A papi nőtlenség mellett érvelők nagy többsége az Isten szolgálatát szabadabbá, kötetlenebbé tevő vonásában látja a celibátus értelmét. Sok országban nagy számmal akadnak papok, akik az egyházi tekintély tisztelete s a hagyományokhoz való ragaszkodás miatt tartanak ki a celibátus elve mellett. Hittel és áldozatkészséggel vállalják a nőtlen állapotot, személyes motivációjuk azonban a "tökéletesebb szolgálat” lehetősége. Az is érdekes, hogy egyébként a celibátust ellenzők közt is sokra hatással van még a nőtlen állapottal járó nagyobb disponibílitás előnye. A papok celibátusról vallott álláspontját lényegében az Egyházról és a papságról kialakult eszméik határozzák meg. Ennek következménye, hogy a kérdést: "Mi lenne a püspökök teendője a celibátus problémájával kapcsolatban?" - a legkülönfélébb módon válaszolják meg. Ahol a hagyományos gondolkodásmód van érvényben, ott azt szeretnék, ha a hierarchia jobban hangsúlyozná a celibátus karizmatikus jellegét és pozitív előnyeit. Szerintük ezzel lehetne legjobban biztosítani a papi nőtlenség állapotának megőrzését. Ugyanakkor a papjelölteket is nyíltabban kellene nevelni s minden "emberi" érték felé igazi megértést ültetni beléjük - a felszentelés idejét pedig "érzelmi beérésük" érdekében későbbre kell halasztani. Sokan épp a celibátus szemszögéből tartanák fontosnak papi munka- és életközösségek létesítését. - Ahol az "aggiornamento" gondolata a celibátus terén is változtatásokra késztető hatással érvényesül, ott a püspökök feladatát abban látják, hogy azonnal el kellene indulniok azon az úton, amely szabad választás tárgyává tenné a papi nőtlenséget. Az egész probléma gyökeres megoldása mellett vannak. A házas diakonátus és nőtlen papság intézményét ezek nagyrésze rossz megoldásnak, a probléma megkerülésének tartja. Szerintük, ha a celibátus funkcionális jellegű karizma, akkor a papságra készülő fiataloknak szabad választást kell biztosítani a nőtlen állapot terén. Ismét máshonnan olyan válaszok érkeztek, amelyek hangsúlyozzák, hogy a celibátus terén a realitások iránti érzék is a változtatást kívánja. Az Egyház túl sokáig topogott egy helyben a dogmatikus érvelések mezején - látszólag csak azért, hogy bizonyos régi, düledező kereteket egy kicsit tovább megtarthasson. - Egészen elenyésző számban olyan vélemények is vannak, amelyek szerint a jövő előkészítése érdekében már most kétféle paptípusnak
