A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
31 proófémJfc ét megoffátok Vallásháború lenne? Az írek «polgárháborúja” Az Észak- és Dél-Irországban egyaránt betiltott "ír köztársasági ** hadsereg" (I.R.A.) szinte polgárháborúra emlékeztető magatartása állította előtérbe az ír egység kérdését, az északi hat megye Angliával való kapcsolatának megszüntetését és a déli ír köztársasággal való egyesülés problémáját. Az anyagiakban és emberéletben ejtett károk elhalványították azokat a sérelmeket, amelyek miatt az északírországi katolikus kisebbség eredeti elégedetlensége és politikai ellenállása fellángolt. Ennek az ellenállásnak, amelyik az erőszakot elvetve kizáróan békés módszerekkel dolgozott, elindítója az a "polgárjogvédelmi egyesülés" (C.R.A.) volt, amely felekezethez nem kötött szervezkedésként az Angliától való elszakadás gondolatát fel sem vetette és nagy többségében katolikus tagsága mellett egy Ivan Cooper nevű protestáns képviselőt is választott soraiból annakidején. A polgárjogvédelmi egyesülés megalakulását szinte kikényszerítették bizonyos visszásságok, amelyek az észak-ír politikai életből számarányához képest szinte kiszorították a katolikus kisebbséget * s a politikai és társadalmi élet területén igazságtalanul hátrányos helyzetet teremtettek számára. Lássuk azokat a főbb sérelmeket, amelyek ellen a polgárjogvédelmi egyesülés küzdött. egy ember » egy szavazat A helyi választásokon minden választó egy szavazattal rendelkezzék - ez volt a polgárjogvédelmiek első követelménye. A legutób* Északírország vallási megoszlását katolikus 34.9%, Church of Ireland (episzkopaliánus) 24.2%, presblteriánus 29%, metodista 5%, egyéb 4.9%)
