A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
öt perc Biblia II it, a föld kihasználásának tudományos fortélyait. Egyszóval, régen tanulatlanok, együgyűek, primitívek voltak az emberek, ma pedig mindenki tud írni, olvasni és számolni. Az újságok, a rádió, a mozi, a televízió, a képeslapok a legegyszerűbb embert is fölvilágosítják a világon történő eseményekről. A -világ általános műveltsége magasabb lett. A modem élet, korunk gyárvárosai, a tapasztalat egyaránt megerősítik ezt; mindössze az a változás történt a történelemben, hogy ma civilizáltabb a világ, mint hajdan. Különben azonban minden maradt a régiben, úgy mint az a teremtés első évezredeiben lehetett. Hiszen se a tudomány, se a modem irodalom nem tudnak semmi bizonyosat a világ céljáról, az ériét értelméről, az örökkévalóságról. Az "állítólagos kinyilatkoztatás" is csak négyezer éve izgatja egy kis csoport kedélyvilágát. A zsidó nép egy csepp a történelem óceánjában. S ugyan ki merné állítani, hogy náluk volt és van a bölcsesség köve? Még Jézus Krisztust se ismeri az emberiségnek több mint a felel S az úgynevezett keresztények között is szinte több azok száma, akik nem nagyon törődnek tanításával, mint azoké, akik rendületlenül hisznek benne. Az a párszáz millió meg, amely még mindig próbál hinni, gyökértelennek, hazátlannak érzi magát a modem élet pogány sodrásában. Mintha a templom és az élet között két külön világ húzódna meg. Benn beszél a pap Istenről, megváltásról, bönbocsánatról, szentségekről, sátánról, mennyországról; de ha kijöttünk, egyszeriben mögöttünk marad az egész kereszténység. A világ sorsa ma is az, mint volt Abrahám előtt. Misem vall arra, mintha a történelem folyása megváltozott volna ebben a tekintetben. * A Szentírás előre látta ezt az ellenvetést. Szent Péter már 1900 évvel ezelőtt világosan megfogalmazta a kereszténységnek ezt a nagy kísértését. Jobban és világosabban kimondta, mint az ellenfeleink tehetnék. Mert kísértés ez. Az Egyház legmakacsabb kísértése. Es nincs keresztény, aki előbb vagy utóbb szembe ne találná magát gúnyos kacagásával. Hol marad megígért eljövetele? Hiszen mióta a- páink elhunytak, minden úgy maradt, mint volt a teremtés kezdetétől kezdve!