A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
46 apróságok hetetlen nagy többsége mellett, akik a kegyelem segítségével hűségesek akarnak maradni ahhoz a szent elkötelezettségükhöz, melyre Isten és az Egyház színe előtt ígéretet tettek." "Érett megfontolás után kijelentjük, hogy kötelességünknek tartjuk megakadályozni azok papi működését, akik miután rátették kezüket ’az eke szarvára... hátrafel é néztek’(Lk. 9, 62)... Még gondolni is alig merünk azokra a beláthatatlan következményekre, amelyek egy másirányú döntés esetén érnék lelki és pasztorális síkon a híveket." "A papok számának leküzdhetetlen elégtelenségére hivatkozva kérdeznek bennünket, hogy egyes területeken - és csakis kizáróan ott, ahol ez az elégtelenség fennáll - nem lehetne-e érettkorú és példás családi életet élő férfiakat pappá szentelni. ... Nem rejthetjük el, hogy súlyos kételyeink vannak egy ilyen megoldás ellen. Eltekintve attól, hogy illúzió azt képzelni, hogy ilyen engedélyt aztán helyekre és a ’végső szükségek’ eseteire lehet korlátozni... (Az ilyen engedékenység) következményeiben újabb kérdések seregét veti fel az egyház életére vonatkozóan... (Ezért azt) reméljük, hogy püspöktestvéreink minden egyes esetet alaposan megvizsgálnak és velünk közösen gondolják majd át... mit jelenthet egy ilyen megoldás az egyház egészének javát tekintve - mert az ilyen kérdésekben a helyi közösségek javát nem lehet ettől elválasztani." Daniélou bíboros cikkéből * SENKI SEM TAGADJA, hogy a papi nőtlenség kérdésével kapcsolatban vannak problémák. A hangsúly azonban azon van, hogy ne nagyítsuk fel ezeket. Vannak krízisek, vannak "szökevények", de a nagy többség megszámlálhatatlan tömege hűséges maradt. Azt sem lehet azonban tagadni, hogy a celibátus krízise csak részletjelensége egy jóval nagyobb krízisnek, a hit és a lelki élet nagy válságának. A Szentatya világosan kifejtette, hogy a papi eszmény oly sokat hangoztatott megújulása akkor fog majd bekövetkezni, ha minden pap újból felfedezi a papi nőtlenség kiváló értékét. A celibátus szoros összefüggésben van a papság lelki életének lángoló hitével, lendületével. Amikor napjaink keresztényei szinte mindennap megharcolnak kereszténységükért, Jean Daniélou bíborosnak szintén még a szinodus előkészítése idején jelent meg egy cikke az Osservatore Romanóban. Ennek végső következtetései a pópa tekintélyét veszi semmibe az, aki változtatni akar a papi celibátus eddigi gyakorlatán.
