A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
40 a közoktatás krízise szülnek. Nem az a kifogásuk az iskola ellen, ami eddig is minden iskolát járó nemzedéknek legalább egyszer a tudatába döbbent: hogy az iskola nem az életre nevel. Az iskola mai formája azért nem kell többé nekik, mert az emberi társadalomnak olyan berendezkedési formáját segíti elő, olyan társadalmi rend szolgálatában áll, amelyre az emberiség jövője érdekében nem mondhatnak "igen"-t. Honnét indult ki ez az iskolaellenes hangulat? Egy azóta (saját kérelmére) "laikus" állapotba visszahelyezett pap, Iw an Illich * ennek a gondolatnak első hangoztatója. Délamerika helyzetének tanulmányozása közben pukkant a semmibe előtte az a szappanbuborék, amit ő nyugati iskolarendszerünk "mítoszának" nevez. A "harmadik világ" fejlődésbe lendülő társadalmában bizonyosul be napnál világosabban ennek a rendszernek az elégtelensége. Az analfabétizmus leküzdésének apostolai ezekben az államokban egy kulturális célt látnak csak maguk előtt: minél gyorsabban, minél nagyobb tömeget a kötelező iskoláztatás áldásaiban részesíteni. Ezzel a gondolattal egyetértenek az Egyesült Nemzetek (ezzel a kérdéssel foglalkozó szervezetük az UNESCO), a missziók és a fejlődés alatt álló államok kormányai. S mi az eredmény? Egy elképesztő anyagi és szellemi energiapazarlással, nyugati mintára felépített iskolarendszer, amelyik azután a népességnek egy elenyészően kis százaléka számára hajt csak hasznot. Brazília példáján illusztráljuk ezt. Ez az ország minden ipari fejlettsége ellenére, kihasználatlan potenciáljai következtében fedi a "fejlődésben lévő" állam fogalmát. Ottani 1970-es hivatalos statisztikai adatok szerint először is az iskolaköteles gyermekek 30%-a be sem jut az iskolába. Ezer iskolázását kezdő gyerekből csak 10 százalék ér a négy osztályos elemi után a hét osztályos középiskolába (pontos számok a 39. lap alján közölt ábrán) s az eredeti ezer * Illich 1926-ban született Bécsben (spanyol-zsidó anya, horvát apa)és csaldd/dban konzervatív katolikus nevelést kapott. A római Gergely e- gyetemen végezte teológiai tanulmányait s 1951-ben szentelték pappá. 31 éves korában a portoríkói katolikus egyetem vicerektora ésMonsignor. Itt 1960-ban került ellentétbe az egyházi hatóságokkal, amikornyilvá- nosan helytelenítette egy ottani püspök állásfoglalását Munoz-Marin kormányzóval szemben. (Munoz-Marin politikai programjában a fogamzásgátlás népszerűsítése szerepelt.) Spellman bíboros ekkor New Yorkba rendelte lllichet, aki egy év múltán Mexikóban van ésa Délamerikába készülő hlthírdetők átképző intézetét vezeti. Ez az intézet rövidesen különféle vallású s délamerikai problémák iránt érdeklődő intellektüel-