A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
40 a holland katolikusok szabadítónknak, mint Reménységünknek az Önmagáról adott kinyilatkoztatása került előtérbe - a katolikus hittananyagnak sok más tétele pedig háttérbe. Ennek megfelelően a zsinat másképpen fogalmazta a hit mibenlétét is, mint ahogy ehhez az utóbbi száz évben a katolikusok hozzászoktak. A hit - mondja a zsinat a kinyilatkoztatásról - tulajdonképpen az az engedelmes magatartás, melyet az ember szabad elhatározásából tanúsít Istennel szembén, amennyiben értelmét és akaratát a kinyilatkoztató Isten alá rendeli és a kinyilatkoztatást elfogadja. A hit tehát több, mint igazságok és tanítások elfogadása. A hit lényege tulajdonképpen egy Istennek való önátadás, amely tudomásul veszi Isten üdvöt jelentő művét, ennek á- ramába kapcsolja életét és Istentől várja saját üdvösségét. Hogy a katolikus hit többi tantétele hogyan viszonyul a hitnek ehhez a lényegéhez, annak részletes átgondolását és kifejtését a zsinat a szakteolőgusok munkájára bízta. Mielőtt azonban ezek végleges válaszukkal elkészültek volna, a holland katolikusok a maguk számára eldöntötték a kérdést. Megmaradt bennük lényegében és érintetlen épségében a hit alapmagatartása, a részletes hitigazságok viszont a hit tudatából a háttérbe szorultak. Ezekkel a részletezett hitigaz Ságokkal szemben még bizonyos kételyt is megengednek maguknak, anélkül hogy hitük elhagyóinak vagy megtagadóinak éreznék magukat. A múltban hitük pontos választ adott embermivoltuknak minden nagy horderejű kérdésére. Most nem ezt várják a hittől. A hit biztos tudata mellett átadják magukat a bizonytalanság érzetének - s épp ez a pontos válaszok hiánya, ez a sötétben tapogatózás adja meg számukra hitélményüknek őszinteségét. Hogy a hollandoknál mindez így alakult, annak sok minden más mellett az is magyarázata, hogy állandó dialógusban, gondolat- közlésben, eszmék kicserélésében élnek nemkatolikus honfitársaikkal. Keresztényekkel, akiknél felfedezték, hogy részlettanokkal keveset törődnek, mégis tudatosan Istennel és Krisztussal egybekap- csoltnak érzik életüket. Mint a bevezető megjegyzésekben említettük, nemkeresztény és hitetlen körökkel is élénk kapcsolatban vannak (ezek Hollandia 13 milliónyi lakosának egynegyedét alkotják) s ez a kapcsolatuk oka annak, hogy kevés holland katolikus nem küzdött lelkiismeretében az utóbbi években a hitnek egy-egy nagy horderejű kérdésével: Van-e Isten? Jézus Krisztus valóban Isten Fia? Van-e értelme a keresztény életnek? - Amikor ezeknek a lényeges kérdéseknek a hálójában vergődik az útját kereső lélek, nem sok i- deje marad a részlettanokra... Egy másik oka a holland fejleményeknek nemzeti karakterük-
