A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
a Szentszék és az Egyesült Államok 35 mányával a pápa véleményét a feltétel nélküli megadásról: "indokolatlan és erkölcsi szemszögből elfogadhatatlan" - több alkalommal közvetítette a pápának azt az aggodalmát is, amit előbb a Szovjettel kapcsolatos amerikai jóhiszeműség, később pedig az a könnyelmű engedékenység váltott ki, amellyel fél Európát orosz szövetségesük kezére játszották. Az ameriaikak nem vették komolyan a pápa aggodalmait. Ok úgy érezték, hogy a Szentatya nem váltotta be a hozzája fűzött reményeket. Nem tudta idejében kilépésre bírni az olaszokat és nem nyilatkozott kellő eréllyel és érthetően a háborús atrocitások ellen. Főként azt nehezményezték, hogy a német koncentrációs táborok és az olasz támogatást élvező usztasák kegyetlenkedéseit nem ítélte el. Mindkét fél kölcsönös kiábrándulása ellenére a háború vége nem jelentette közvetlenül a Szentszék és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatának végét. A Szentszék a háború utáni helyzetben a békére a Szovjet expanzióban látta a legnagyobb veszélyt s ennek ellensúlya egyedül az E- gyesült Államok lehettek. A Vatikán ezért azt tervezte, hogy az amerikaiakkal való együttműködése a tartós békét biztosíthatja. Az amerikaiak viszont azt vették észre, hogy emberük a vatikáni poszton olyan ismeretek birtokába juthat, személyeket, helyeket, eseményeket illetően, amiket másként lehetetlen lenne megszereznie. Kezdeti háborús optimizmusukból lassan kigyógyulva arra is rájöttek, hogy a Szentszék hasznos szövetséges lehet számukra háború utáni politikai céljaik elérésében. így az ötvenes évek kezdetéig fennállt az a fél-diplomáciai összeköttetés, amely még Roosevelt elnök kezdeményezésére lépett életbe. Közben XII. Piusz élete utolsó éveiben leszűrte és összegezte önmagának háborús tapasztalatait és csalódásait. Az egyik következtetése az lett, hogy a nemzetközi jog és erkölcsiség elvei mellett csak addig (és addig is csak szóban!) állnak ki az államok, amíg ezek az elvek saját érdekeikkel nem ellenkeznek. A másik következtetés pedig így hangzott: a Szentszék nem sok meggyőző erővel hangoztathatja pártatlanságát és önzetlenségét a világpolitikát illetően, ha ugyanakkor rokon- szenve észrevehetően két fél közül az egyik felé húzza. Ezért határozta el, hogy nemzeközi konfliktusok esetén Ä Szentszék hóborús tapasztalataiból megtanulta, hogy a világ békéiére Irányuló törekvéseiben nem kötheti magát egyetlen államhoz sem. Erkölcsi tekintélye megköveteli, hogy önálló békepolltlkát folytasson.
