A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
24 Székesfehérvár középkori történetírás jellegzetes műfajának, a krónikáknak egyik korai mestere. Papi ember volt, előbb udvari káplán, később a káptalan kanonokja. Az ezerkétszázas évek első feléből származó írása a kalandozások korát és Szent István uralkodásának elsőidőszakát ismerteti. Időrendbe szedi az eseményeket s van érzéke a történeti összefüggések érzékeltetéséhez is - ami aránylag ritkaság a középkori "geszták" irodalmában. A püspökséget 1777-ben a veszprémi területéből választották le. Első főpásztora séllyei Nagy Ignác, építtette székesegyházát. A 19. században püspök volt itt Kopácsy József, későbbi veszprémipüspök, majd esztergomi érsek; Jekelfalussy Vince, akit a liberális magyar kormány királyi megdorgálásban részesített a pápai csalat- kozhatatlanság dogmájának kihirdetése miatt; Pauer János történet- tudós (a királysírok első leleteinek feldolgozója), akinek húszezerkötetes könyvtára a szemináriumi könyvtár alapját képezte. Fehérvár mindig közvetlenül is szenvedő alanya volt az országon átsöprő történelmi viharoknak. A második világháború végső hónapjaiban kegyetlen csaták dúltak falai között. Azóta ezeket a sebeket is kiheverte s ma - főként, mert a magyar könnyűfémipar központjává fejlődött - nyolcvanezerhez áll közel lakosainak száma (1850-ben 14, 1870-ben 22, 1920-ban 41 ezer volt). A magyar katolicizmus tragédiája a negyvenes évek végén Székesfehérváron is be nem gyógyuló sebeket ütött. Ősz püspöke, a meg nem alkuvó Shvoy Lajos meghurcolások, az állami egyházügyi hivatal véget nem érő kellemetlenkedéseinek áldozata volt. Az egyházmegyei szeminárium kapui zárva. A katolikus ifjúság két nagy múltra visszatekintő intézménye, a vincésnővérek és a cisztercita atyák iskolái a szerzetesrendek erőszakos feloszlatásának estek áldozatul. Egyházi tulajdont képező, kultúrális célokat szolgáló épületek állami birtokba kerültek. Virágzó szervezeteknek és egyesületeknek kellett parancsszóra megszüntetni működésüket. Világi a- postolok és papok nagy számban tűntek el hosszabb-rövidebb időre börtönök mélyén vagy internálótáborokban. - Ma ezek is az ezeréves város múltjához tartozó események. Nem szabad meg nem történtté felejtenünk ezeket, a taktikázó rendszernek (a nagy rombolás után) ma talán szelídebb képet mutató egyházpolitikai sakkhúzásai közepette sem... Első szent királyunk városának van még egy érdekessége. Fehérvár világháborús romjaiból is újjáéledt. Két frissen virágozott sírja záloga keresztény jövőjének.