A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
22 Székesfehérvár volt a főszerpap a koronázási szertartásokon. A XI. századtól kezdve Fehérvárit tartották a peres ügyek elintézésére szolgáló királyi törvénynapokat s a századok folyamán 47 országgyűlést - határában hirdette ki II. Endre királyunk az aranybullát. Az 1971-es ásatások alkalmából bukkantak a történelmi belváros legmagasabb dombján a Géza fejedelem által épített templom maradványaira. Ót magát is ebben a négykaréjos templomban helyezték örök nyugalomra s nagyon valószínű, hogy a város nevét is ennek a dombról messzire látszó templomnak hófehér mészkőkocká- iről kapta. így kapcsolódnak Fehérvár kezdetei újabban Géza nevéhez, aki szálláshelyét nem itt, hanem Esztergomban rendezte be. Fehérvár mint települőhely, szerencsés választásnak mutatkozott. A Velencei tő elsekélyesedett mocsárvilága itt ért össze a Sárrét ingoványaival és a Móri völgy nyílásában egybefolyó sárvizi kiöntésekkel. Az ilyen hozzáférhetetlen, lápos területek védelmi szempontból is jelentősnek bizonyultak - az 1241. év enyhe telén a tatárok sem tudtak keresztülvergődni a várost körülölelő fertőövön. ostromlókkal együtt jutott be a megrongált városba, még romos állapotában is "paradicsomhoz hasonló gyönyörpalotákat" talált benne. Magas templomokról, művészi kolostorokról emlékezik s a királysírok feltört koporsóiban az uralkodók fején gyöngyös koronákat, mellükön aranykereszteket, ujjaikon ékköves aranygyűrűket látott. Pedig a királysírok egy részét előzőén már megdézsmálta Miksa császár zsoldosserege még 1490-ben, Mátyás halála után. Azért a törököknek is maradt mégrombolnivalő. Anémetek- től megkímélt királysírokat ők intézték el. A kincseket leszedték a halottakról, a kőkoporsőkat szétrobbantották és a csontokat kiszórták belőlük. Csak egy királyi sír kerülte el valahogy a figyelmüket. Amikor a város piacán 1848. augusztusában kutat ástak, egy márványkoporsóra bukkantak, női csontvázzal, fején koronával, csont- ujjain arany és ékköves gyűrűkkel. Egy újabb márványkoporsőban királyi jelvényekkel körülvett férficsontvázat találtak. Az 1184-ben eltemetett Anna királyné és férje, III. Béla (megh. 1196.) tetemei azóta a budavári Mátyástemplom egyik mellékkápolnájában találtak végső nyughelyei. A fehérvári templomok sorsa is megpecsételődött a török be- fészkelődésével. Az eredeti szentistváni bazilika addig is többször A török Idők Fehérvárit Is a rombolói ás pusztítás nyomait hagyták. A töröktől viszont nem menekült meg Fehérvár. Szulejmán szultán 1543-ban vezette hadait a város ellen. Történetírója, Dzselálzáde Musztafa, aki az
