A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-07-01 / 7. szám
33 Ezek az új szervezkedések teljesen önállóan tevékenykednek, egyházi hatóságoktól függetlenül tesznek közzé nyilatkozatokat, rendeznek találkozókat és kongresszusokat. Egészen váratlanul léptek a katolikus életbe, szinte minden előzmény nélkül kezdték el működésüket s tevékenységük aggodalommal és félelemmel tölti el az egyházi hatóságokat. Megokolt-e ez a félelem ? Nem az a félelmetes inkább a délamerikai helyzetben, hogy a konzervatív erők az Egyházban mereven elzárkóznak minden újítástól? Ezek a kérdések forognak a délamerikai katolicizmus életének előterében. A csilléi jezsuiták nagytekintélyű folyóirata (Mensaje) így ír ezekről a problémákról: "Minden ú- jításnak az a sajátossága, hogy a "régivel" ellentétbe kerül. Az újítás mindig magának vindikálhatja a karizma, a szabadság, a szellem, az alkalmazkodóképesség sajátosságait. A "régi"mindig nehézkesnek, személytelennek, bürokratikusnak és a hagyományhoz görcsösen ragaszkodónak látszik. Az újítók mindig arra érzik kényszerítve magukat, hogy hátat fordítsanak a megújulásra képtelennek látszó "réginek". A régi szervezeti formák valóban akadályt jelentenek. De mindkét tábor számára nem lenne előnyösebb, hanem kellene teljesen szakítaniok egymással? Ma, amikor arról van sző, hogy a régi szervezeti formákat úgyis újra át kell gondolnunk, nem lenne okosabb, ha az új csoportok ezt a munkát a régi kebelében és a régi beleegyezésével végezhetnék? A bírálatra, a kritikára minden élő szervezetnek szüksége van! Nem lehetne-e ezt nyugodtan ezekre az új csoportokra bízni?" Nem kétséges, hogy a dél amerikai Egyház súlyos gondokkal küzd és nem máról holnapra talál majd megoldást problémáira. A medellíni püspöki konferencia szellemi öröksége akereszt, az ellentmondás jegyében nehezedik rájuk. Ez egyben azt bizonyítja, hogy ha nehézen is, de jő úton járnak. ★ __L~^_pRÖM. Sohasem az önzésből fakad. Assziszi Szentje a tökéle• r—■—-des öröm szentje. Akkor töltötte be lelkét ez az igazi öröm, o- vv mikor magáról teljesen megfeledkezve mindenről lemondott. A LELEK ES A MISSZIÓK A zújonnanmegtértekben való- ban tudatosul is, hogy a hit (folytatás a 15. bpró/) ni jelenlét felbecsülhetetlen érték számukra, súlyban az élet megpróbáltatásai között, ez adja meg számukra a dikövetkezményeként Krisztuséi bennük. S ez a megsejtett iste- Ez tartja lelkűket egyenT